O-pang palota
Az O-pang () palota (hagyományos kínai: 阿房宮; egyszerűsített kínai: 阿房宫; pinjin () hangsúlyjelekkel: Ēpánggōng) a Csin ()-dinasztia első császárnak, Csin Si Huang-ti ()nek a központi, fényűző palotája, melynek építése i. e. 212-ben kezdődött meg az akkori fővárosban, Hszienjang ()ban 咸陽 (a mai Hszi'an () helyén, Senhszi () tartományban. Építése valójában sohasem fejeződött be, a Csin ()-dinasztia bukását követően, i. e. 206 januárjában a fővárossal együtt felgyújtották és megsemmisült.
| O-pang () palota 阿房宮 | |
| A-fang () palota | |
 | |
| Az O-pang () palota elképzelt formája egy későbbi festményen | |
| Település | Weiyang District |
| Építési adatok | |
| Építés éve | i. e. 212 |
| Rekonstrukciók évei | 1961, 1994, 2002-2004 |
| Lebontás éve | i. e. 206 |
| Lebontás oka | A fővárossal együtt felgyújtották. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | régészeti lelőhely |
| Tulajdonos | Csin Si Huang-ti () |
| Alapadatok | |
| Alaprajz | téglalap |
| Hosszúsága | 693 m |
| Szélessége | 116,5 m |
| Elhelyezkedése | |
 O-pang () palota
阿房宮 Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 34° 15′ 50″, k. h. 108° 48′ 35″34.263889°N 108.809722°EKoordináták: é. sz. 34° 15′ 50″, k. h. 108° 48′ 35″34.263889°N 108.809722°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz O-pang () palota 阿房宮 témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az épület története
szerkesztésCsin Si Huang-ti () Kína egyesítését követően saját állama, Csin () fővárosát, Hszienjang ()ot tette meg az új birodalom központjává.[1] Az első császár volt a kínai történelem egyik legszenvedélyesebb építtetője. Ha csekély maradványoktól eltekintve nem is maradtak fenn az ő idejében készült eredeti épületek, a kínai történeti művekben részletes leírások olvashatók létesítményeiről.[2] Csin Si Huang-ti () állítólag mintegy 700 palotát építtetett, ebből 270-et a fővárosba, illetve a főváros közvetlen szomszédságába. Az épületek között megtalálhatók voltak az általa meghódított fejedelemségek uralkodói palotáinak mása is.[3] A bekebelezett államokból mintegy 120 ezer arisztokrata családot költöztetett át a birodalmi fővárosba, akiknek ezek a paloták lettek az új lakóhelyeik.[4]
Valamennyi épület közül, a császár központi palotája lett volna a leghatalmasabb és legpompásabb. Az építési munkálatok két évvel a császár halála előtt i. e. 212-ben kezdődtek el, a Vej ()-folyótól délre elterülő egyik parkban, ahol 700 000 közmukára kényszerített ember dolgozott. A nagy történetíró, Sze-ma Csien () szerint a palota kelet-nyugati irányban 500 lépés (pu () 步), vagyis 693 m hosszú, észak-déli irányban pedig 50 öl (csang () 丈), vagyis 116,5 m széles volt, és akár 10 000 embert is képes volt befogadni. A többszintes palota tehát összesen 80 700 m² alapterületű volt, amelyet egy 1200 m hosszú, 450 m széles és 8 m magas döngölt földfal vett körül.[5]
A második császár, Csin Er Si Huang-ti () is innen kormányozta a felkelésekkel sújtott, a széthullás szélére sodródott birodalmat az i. e. 210 és i. e. 207 közötti három esztendőben, de a palota építése sohasem fejeződött be. Az i. e. 208-ban kirobbant felkelés okának hátterében éppen az állt, hogy a második császár felgyorsíttatta az O-pang () palota és apja Li-hegyi temetkezési kertjének munkálatait, ami így elviselhetetlen terhet rótt a közmunkára kényszerített parasztság körében.[6]. Az első császár sírkomplexuma ugyan teljesen elkészült, de a palotát csak nem sikerült befejezni. A nagy történetíró szerint az építésre egyre nagyobb számba verbuvált közmunkások ellátásának érdekében olyan intézkedést hozott az udvar, hogy „a fővárostól mintegy 150 km sugarú körben a parasztoknak megtiltották, hogy elfogyasszák a saját gabonájukat.”[7]
A második császár halálakor, annak unokaöccse, Ce-jing () foglalta el a trónt i. e. 207 októberében, de uralkodása 46. napján megadta magát a fővárost elfoglaló Liu Pang () 劉邦 tábornoknak, aki majd i. e. 202-ben Han néven megalapítja saját dinasztiáját. Liu Pang () ugyan megkímélte a fiatal császár életét, és a fővárosban sem tett kárt, de tábornok társa, Hsziang Jü () 項羽 , amikor seregeivel i. e. 206 januárjába betört a fővárosba, kivégeztette az uralkodót és porig égette a várost, annak összes épületével együtt.[m 1] A történeti dokumentumok szerint a főváros nem kevesebb mint három hónapon át lángolt.[8]
A palota ma
szerkesztés1961-ben Hszi'an () városától nyugatra, mintegy 15 km távolságra megtalálták és feltárták az egykori palota maradványait, amelyet leginkább csak a döngölt földből készült teraszalap jelentett. A területet még ebben az évben nemzeti műemlékvédelem alá helyezték. Az első, tudományos igényű, modern régészeti vizsgálatokra 1994 novemberében és decemberében került sor. A kiterjesztett, szélesebb körű feltárások és a vizsgálatok tovább folytatódtak 2002 októbere és 2004 decembere között, melynek során a kínai régészek mintegy 3000 m² nagyságú terület vizsgáltak meg. Számos, a Csin () és a Han-korból származó tárgyi lelet is előkerült, például kerámia cserepek, de nem találták nyomait a történeti forrásokban leírt hatalmas tűzvésznek, amely állítólag a főváros és a palota pusztulását is okozta.[9]
Ma egy turistalátványosságként működő témapark található az eredeti palota közelében, ahol megtekinthető a palotakomplexum rekonstruált változata is. A Hszi'an ()tól autóbusszal megközelíthető témaparkba a belépőjegy 30 RMB-ba (5 USD) kerül, hétfőtől szombatig 9 és 18 óra között látogatható.[m 2]
A palota nevének kiejtése
szerkesztésA palota nevének két írásjegyének, 阿房 hagyományos kiejtésének átírása (pinjin ()ben): ēpáng. Azonban a két írásjegy mindegyikének létezik modern hangalakja is, melynek átírása (pinjin ()ben): āfáng. Ezért esetenként felbukkan a palota neve Afang vagy magyar népszerű átírásban: A-fang formában is.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ A 2000-es évek elején azonban olyan tudományos vélemények is születtek, amelyek régészeti bizonyítékokra és filológiai vizsgálatokra hivatkozva azt állítják, hogy Hsziang Jü () egyáltalán nem pusztíttatta el a Csi () fővárost és az O-pang () palotát.lásd: 项羽没烧过阿房宫 (kínai nyelven). [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
- ↑ Lásd E-Pang palace (angol nyelven). China Daily USA. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Paludan 2009 20. o.
- ↑ Thilo 1985 68. o.
- ↑ Thilo 1985 68. o.
- ↑ Paludan 2009 20. o.
- ↑ Sanft 2008 174. o.
- ↑ Ciarla 2005 216. o.
- ↑ Ciarla 2005 272. o.
- ↑ Paludan 2009 27. o.
- ↑ Sanft 2008 173. o.
Források
szerkesztés- ↑ Bodde 2008: Derk Bodde. "The State and Empire of Ch'in". In The Camdridge History of China. Denis Twitchett és John K. Fairbank (szek.) Vol. I. The Ch'in and Han Empres, 221 B.C.-A.D. 220. Cambridge University Press 2008, pp. 20–102.
- ↑ Ciarla 2005: Roberto Ciarla (szerk.). A terrakotta hadsereg. Az első kínai császár agyaghadserege. Budapest, Alexandra Kiadó 2005. ISBN 963 369 273 3
- ↑ Paludan 2009: Ann Paludan. Kínai császárok krónikája. Budapest, Móra Könyvkiadó 2009. ISBN 978 963 11 8551 5
- ↑ Sanft 2008: Charles Sanft. "The Construction and Deconstruction of Epanggong: Notes from the Crossroads of History and Poetry" Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Oriens Extremus, 2008/47. pp. 160–176.
- ↑ Thilo 1985: Thomas Thilo. Hagyományos kínai építészet. Budapest, Corvina Kiadó 1985. ISBN 963 13 1172 4
