Epigráfia

ókori feliratokat tanulmányozó tudományág
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 15.

Az epigráfia vagy felirattan (az elnevezés a görög: ἐπιγραφή (epigraphḗ) ’felirat’ szóból származik) a történelmi feliratokat tanulmányozó tudományág. Történelmi segédtudománynak is tekintik, mely az emlékműveken, agyagedényeken, kőtáblákon, márvány-, bronz- és egyéb kemény, maradandó felületeken rögzített feliratokat tanulmányozza.[1] A különböző technikákkal (vésés, festés, domborítás) készült írásokat osztályozza, pl. koruk, a kulturális kontextus, az írás grafémái alapján. Az epigráfia az archeológiai kutatások számára az elsődleges eszköz az írásbeliséggel rendelkező kultúrák tanulmányozásában.[2] Az ókori, kézzel, leggyakrabban tintával írott szövegek nem tárgya az epigráfia tudományának, ez a paleográfia tárgykörébe tartozik.[3] A tudományág a 16. századtól indult fejlődésnek.

A rosette-i kő a British Museumban
  1. Cambridge Enciklopédia. Maecena Kiadó, 378. o. (1992). ISBN 963 7425 65 9. Hozzáférés ideje: 2022. június 23. 
  2. (2014) „OPEN-ACCESS EPIGRAPHY. Electronic Dissemination of 3D-digitized. Archaeological Material”, 12. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) 
  3. Brown, Julian. „What is Palaeography?”, Kiadó: UMassAmherst. (Hozzáférés: 2018. szeptember 21.) 

További információk

szerkesztés
  • Németh György–Kovács Péter: Bevezetés a görög és a római felirattanba; Gondolat, Budapest, 2011 (Electa)