Erdélyi májvirág
Az erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. A hasonló kinézetű nemes májvirág (Hepatica nobilis) mellett az egyetlen Európában előforduló Hepatica. Székelyföldön kékmárciusnak is nevezik.[1]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Hepatica transsilvanica Fuss, 1866 | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdélyi májvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi májvirág témájú kategóriát. |
Előfordulása szerkesztés
Endemikus faj, csak a Keleti- és Déli-Kárpátokban él; elterjedésének délnyugati határa Déva, északkeleti határa Borszék, legnagyobb számban a Barcaságon, Brassó környékén található.[2] Mészben gazdag talajú lombhullató erdőkben és sziklás helyeken fordul elő, egészen 2200 méter magasságig.[1] Március elejétől virágzik, korábban, mint a nemes májvirág.[2] Veszélyeztetett növénynek számít.[3]
Megjelenése szerkesztés
Évelő, lágyszárú növény. Virágai 2,5–4 cm átmérőjűek, magassága 10–20 cm, vagyis nagyobb, mint a nemes májvirág. Hármasan tagolt levelei hullámosak, virága általában kék, liláskék, de fehér és rózsaszín árnyalatok is léteznek; a szirmok száma 6–10.[4] A növény gyengén mérgező.[3]
Tetraploid; kromoszómaszáma 2n=28. A nemes májvirággal alkotott hibridei (Hepatica intermedia) sterilek.[4] Dísznövényként is termesztik.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Már a havasok is a húsvétra készülnek. Szépzöld. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ a b c Das Siebenbürgen Leberblümchen. Staudengärtnerei Peters. [2017. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ a b Erdélyi májvirág. Háromszék. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ a b Tutin, Thomas Gaskell. Flora Europaea I.. Cambridge: Cambridge University Press, 264. o. (1993). ISBN 9780521410076
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |