Főmenü megnyitása

Erdei László, Enzelmüller (Bori, 1920. október 18. – Budapest, 1996. január 14.) filozófus, logikus, egyetemi tanár, az első magyarországi logikatanszék létrehozója és vezetője, szerkesztő.

Erdei László
Született Enzelmüller László
1920. október 18.
Bori
Elhunyt 1996. január 14. (75 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus,
logikus,
egyetemi tanár
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

1936-tól részt vett a magyarországi munkásmozgalomban. 1945-től megyei MADISZ titkára, majd megyei lapok szerkesztőjeként dolgozott. 1952-től aspiráns volt. 1957-től az MTA Filozófiai Intézetében tudományos kutatóként, majd 1958-tól osztályvezetőként tevékenykedett. 1957-ben az ELTE Bölcsészkarának egyetemi docensévé nevezték ki. 1972-ben megalapította az első magyarországi logikatanszéket. Ennek tanszékvezető egyetemi tanáraként, a filozófiai tudományok doktoraként működött visszavonulásáig. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[1]

MunkásságaSzerkesztés

Erdei László Fogarasi Béla logikai munkásságának folytatója, a magyarországi dialektikus logika magas szintű fejlesztője és oktatója volt. Első komolyabb műve, A megismerés kezdete címmel 1957-ben látott napvilágot. Az írás egyben kandidátusi disszertáció is volt, opponensei Lukács György és Szigeti József voltak. A könyv a hegeli logika első fejezetének kritikai elemzését nyújtotta.

Erdei fő műve, Az ítélet dialektikus logikai elmélete tíz év munkájának eredményeként született meg.

Főbb műveiSzerkesztés

MonográfiákSzerkesztés

  • A megismerés kezdete. A hegeli logika első fejezetének kritikai elemzése. Akadémiai, Budapest, 1957.
  • Az ítélet dialektikus logikai elmélete. Akadémiai, Budapest, 1971.
  • Ellentét és ellentmondás a logikában. Akadémiai, Budapest, 1973.
  • Das Urteil: die dialektisch-logische Theorie des Urteils. Akadémiai, Budapest, 1981.
  • Der Schluss: die Dialektik des Schlusses. Akadémiai, Budapest, 1983.
  • A dialektikus módszerről. Kossuth, Budapest, 1988.

TanulmányokSzerkesztés

  • Bevezetés. In W. F. Hegel: A logika tudománya I–II. Akadémiai, Budapest, 1979.
  • Dialektika – dialektikus logika. Hegel halálának 150. évfordulója alkalmából. Magyar Filozófiai Szemle, 1981. 6. sz. 759–773. o.
  • Az ellentmondás elve a formális és a dialektikus logikában. Magyar Filozófiai Szemle, 1963. 4. sz. 565–614. o.
  • Az érzékelés „megsemmisítése” Hegel Logikájában. Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1. sz. 19–35. o.
  • A fogalom dialektikájához. Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 3. sz. 397–436. o.
  • A logikai ellentmondásról. Magyar Filozófiai Szemle, 1980. 5. sz. 759–785. o.
  • Logisztika, vagy marxi-lenini logika. Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3–4. sz. 266–268. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda?. Budapest, 1972, Kossuth Kiadó.
  • A Magyar Filozófiai Szemle repertóriuma 1957–1981. Magyar Filozófiai Szemle, 1986. 5–6. sz.
  • Erdei László. Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2015. december 24.

További információkSzerkesztés

  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Antal Éva, Kovács Mónika, Pásztor Antal. Bp., Biográf, 1995.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub