Az erdei haszonvétel egy gyűjtőfogalom, amelyet Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvénx [1] VII. fejezete ("Erdei haszonvételek") határoz meg.

Az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása szabálysértés a 2012. évi II. törvény alapján.

Az erdei haszonvételek általános szabályai

„68. § * Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása.[2]

Főbb szabályai

szerkesztés

Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.[3]

Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.[4]

Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.[5]

Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.[6]

Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.[7]

Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.[8]

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.[9]

  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
  1. erdőtörvény, Evt.
  2. 2009. évi XXXVII. törvény 68. §
  3. Evt. 69. § (1) bek.
  4. Evt. 69. § (2) bek.
  5. Evt. 69. § (3) bek.
  6. Evt. 69. § (4) bek.
  7. Evt. 69. § (5) bek.
  8. Evt. 69. § (6) bek.
  9. Evt. 69. § (7) bek.