Főmenü megnyitása

Az csor és az erkin régi türk méltóságnév. Amikor a nyugati türkök 635 körül átszervezték törzseiket, számukat nyolcról tízre emelték, két szárnyra (5-5) osztva őket. A keleti, azaz bal szárny törzseit egy-egy csor vezette, míg a nyugati azaz jobb szárny törzseit egy-egy erkin.[1]

A besenyők törzsnevei között felbukkanó értém (Ἠρτἠμ), vélhetően nincsen kapcsolatban az ótörök erkin kifejezéssel. Törzseik nevét a besenyők – egyetlen kivétellel (Iabdiertim: Ἰαβδιερτὶμ)[2] – egy-egy lószín és egy-egy méltóság nevének összekapcsolásával hozták létre.[3]

Tonuzoba fia Urkund nevének eredete – Györffy György szerint – az erkin méltóságnév.[4]

Az Örkény nemzetség neve feltételezhetően személynéven – valószínűleg Urkundén – keresztül szintén az erkin méltóságnévre megy vissza.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dobrovits Mihály: (cím nélkül) . Antik tanulmányok, XVIII k. 1–2. sz. (2004)
  2. Konstantinos Porphyrogennetos in Moravcsik, Gy. and Jenkins, R. J. H. (1967): Constantine Porphyrogenitus. De Administrando Imperio. Corpus fontium historiate Byzantinae. Vol. I. Washington.. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  3. Pálóczi Horváth András. Besenyők, úzok, kunok – Magyarrár lett keleti népek. Panoráma 1988. ISBN 963-243-353-X 
  4. Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0