Erzsébet tér (Nagykanizsa)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Erzsébet tér Nagykanizsa belvárosában elhelyezkedő legnagyobb és egyben fő tere. Formáját tekintve tölcsér alakú, délen a Fő utca, északon három jelentős utca (Magyar utca, Rozgonyi utca, Vásár utca) torkolata határolja. A téren található a Városháza, valamint több műemlék és helyi jelentőségű épület.
Erzsébet tér | |
Közigazgatás | |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 22″, k. h. 16° 59′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 22″, k. h. 16° 59′ 18″ |
Története
szerkesztésKorai története
szerkesztésA török 1690-es kivonulása után, két fő közlekedési út kereszteződésében alakult ki. Központi jellegénél fogva ez lett a vásár- és piactér, mely körül a földesúr és a gazdagodó polgárok házaikat felépítették.
1753-ban Piarczi utca, egy 1864-es térképen pedig Gabonapiacz néven szerepel. Az 1702-ben lerombolt vár tégláiból itt emelték a legszebb és legmaradandóbb épületeket (Vasember-ház, Régi Posta, Zöldfa vendéglő). 1773-ig a téren állt a pellengér, melyet ekkor helyeztek át a Deák térre. A 20. században piac funkciója fokozatosan megszűnt, a század végére dísztérré alakították.
A főtér 1898-ban – Erzsébet királyné tragikus halálának évében – kapta az Erzsébet tér nevet, amit a képviselőtestület 1900. november 10-én tartott közgyűlésén Erzsébet királyné térre módosított.
1945-től a rendszerváltozásig
szerkesztés1945 után a Szabadság tér nevet kapta és a tér közepén felépítették a szovjet hősi emlékművet. Az 1985-ben végrehajtott felújítás során átépítették a Rozgonyi és az akkori Báthory utcát összekötő utat, felújították a Török kút környékét, ezzel megszüntetve a mögötte lévő buszmegállót. A nyugati oldal lezárásával a tér körbejárhatósága megszűnt.
Napjainkban
szerkesztésA rendszerváltást követően a tér újra az Erzsébet tér nevet kapta, és több javaslat született a tér rendezésére, melynek eredményeként még 1990-ben leemelték a Városházán lévő vörös csillagot, majd 1991–92-ben a téren eltemetett szovjet katonák exhumálása is megtörtént, valamint a teljes szovjet emlékművet eltávolították. 1993-ban, eredeti helyén, a tér délkeleti sarkán újra felállításra került a 20. honvéd gyalogezred emlékműve. Az északi részen álló Török kutat a Thúry György Múzeum udvarára szállították, ahol plasztikai hibáit javítva, védőtető alatt állították fel újra. A kút hű másolata 1995-ben került újra a térre. Ezt követően, bár a régi szökőkutat újra cserélték, nagyobb mértékű felújítást nem végeztek.
2006-ban a téren lévő parkoló helyén kettő, egyenként 108 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs építését tervezték, melynek előkészítő műveleti meg is történtek. Ez adott lehetőséget régészeti feltárásokra, melynek során török kori leletekre valamint a megerősített városfal északkeleti csücskén elhelyezkedő, úgynevezett olasz bástya cölöpsorára és az azt körülvevő vizesárok rendszerben elhelyezett hegyes karók maradványaira bukkantak. A projekt azonban a kivitelező elérhetetlenné válásával nem valósult meg, így a gödröket visszatemették, majd a területet visszaállították eredeti formájába.[1]
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben aláírta a Városrehabilitációs program I. ütemére vonatkozó támogatási szerződést, melynek során sor kerülhetett a tér újabb felújítására. Bár a munkálatok csak 2011 márciusában, a csatornázási projekttel együtt kezdődtek, bő egy év után, 2012 júliusában megtörtént a tér műszaki átadása. A renoválás során megszüntették a Vásár utcát és a Rozgonyi utcát összekötő útszakaszt, mellyel a terület ketté tagoltsága megszűnt. A közlekedési rend változtatásával, valamint a nyugati oldal megnyitásával újra lehetővé tették a tér körbejárhatóságát. Elhelyezésre került az eredetileg a téren álló restaurált Szentháromság-szobor (a Török kút másolatának helyén), valamint egy Erzsébet királynét ábrázoló szobor is. Megújult a szökőkút, a tér közepén zenepavilonnal és a nagykanizsai várat ábrázoló makettel, valamint egy a Testvárosok kútjának nevezett ivókúttal is gazdagodott a tér.
A téren található műalkotások
szerkesztésSzentháromság-szobor
szerkesztés1773-ban állították fel Inkey Boldizsár adományát, a pellengér eltávolításának feltételével. Eredetileg a 20. honvéd gyalogezred emlékművének jelenlegi helyétől valamelyest nyugatra állt, akkor Szentháromság-képként emlegették. A szobrászként Theofilus Boheim, a talpazaton van megnevezve, azonban a szobrok anyagának különbözősége miatt valószínűsíthető, hogy több kőfaragó munkája. 1862-ben eltávolították a térről a szoborcsoportot, először a Felsőtemplom elé szánták, azonban 1869-ben az Eötvös téren állították fel. A Nagy-Magyarország emlékmű 1934-es felállítása miatt a szobroknak újra költözniük kellett, ezúttal a Kossuth térre. 2012-ben a szoborcsoportot restaurálták, majd új elrendezéssel visszakerült méltó helyére, az Erzsébet tér északi részén, a Török kút másolatának helyén állították fel újra.
Erzsébet királyné szobor
szerkesztésAz alkotás 3 tonnás ruskicai márványból készült, mely a budapesti Epreskertben található Erzsébet királyné szobor másolata. Felállítására a Városrehabilitáció I. ütemében, 2012. június 28-án került sor Engler András és Polgár Botond szobrászművész jelenlétében, akik a talapzaton faragták készre a szobrot.[2]
Testvérvárosok kútja
szerkesztésAz alkotást Párkányi Raab Péter készítette, a város önkormányzata által kiírt pályázatra. Az alkotás egy ivókúthoz támaszkodó kerékpározó férfit ábrázol, a testvérvárosok neve pedig a kerékpár küllői helyén olvasható. Avatására 2012. július 19-én került sor a tér átadásával egyidejűleg.
Vármakett
szerkesztésSzemenyey-Nagy Tibor alkotását 2012-ben helyezték el a tér keleti oldalán, eredetileg a talajszint alatt, üveggel fedett aknában volt látható. A beszivárgó talajvíz és a pára egy idő után azonban lehetetlenné tette az alkotás megtekintését. 2014-ben a helyzet tragikusabbra fordult, a fedő üveg berepedezett, az aknát baleset veszélyessége miatt lefedték.[3] Két évet kellett várni, hogy a makett újra látható legyen, kiemelték a földből, vörös tégla oldalfalú és süttői mészkő fedlapú posztamensen helyezték el 2016 áprilisában.[4]
Bethlen-szobor
szerkesztésA tér északkeleti részén található Gera Katalin kaposvári szobrászművész Bethlen István volt miniszterelnököt ábrázoló márvány talpazaton álló bronz szobra. Avatása 2016. április 25-én volt.[5]
Épületei
szerkesztésVasemberház (Erzsébet tér 1.)
szerkesztésA 18. században épült barokk stílusú, ma műemlék épület. Nevét Bettlheim Rezső és Guth Arnold 18. század végén alapított vaskereskedésének cégére után kapta, melynek másolatát 1983-ban helyezték el a homlokzaton, a 80-as évek elején végzett teljes felújítás után. Udvarán található az 1848–49-es szabadságharc vértanúinak emlékparkja.
Erzsébet tér 2–4.
szerkesztésA jelenlegi épület a 80-as években épült a Vasemberház homlokzatához igazodva kereskedelmi- és lakóépületként.
Erzsébet tér 5.
szerkesztésA Király utca sarkán álló, 1972-ben épült saroképület.
Fogház (Erzsébet tér 6. /Korábbi számozás szerint/)
szerkesztésA Városháza mögött található, jelenleg a Sabján Gyula utcához tartozó hajdani fogház épülete.
Városháza (Erzsébet tér 6-7.)
szerkesztésA jelenlegi épület 1936–37-ben épült, ma a polgármesteri hivatalnak és a városi bíróságnak ad otthont.
Dohányraktár (Erzsébet tér 8.)
szerkesztésKvártélyház (Erzsébet tér 9.)
szerkesztésMűemlék épület, jelenleg a Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola telephelye található az épületben.
Lőwi-ház (Erzsébet tér 10.)
szerkesztésA 18. században épült kora klasszicista stílusban, helyi jelentőségű épület.
Gutmann-palota (Erzsébet tér 11.)
szerkesztés1820-ban épült klasszicista lakóház. 1950 és 2000 között a Thúry György Múzeumnak adott otthont.
Erzsébet tér 12.
szerkesztésErzsébet tér 13.
szerkesztésSzeidmann-ház (Erzsébet tér 14–15.)
szerkesztésAz épület udvarán található a Kiskastély más nevén Képzőművészetek háza és a 2006-ban magtárból kialakított Magyar Plakát Ház mely műemléki védettséget élvez.
Kaiser-ház (Erzsébet tér 16.)
szerkesztésHelyi jelentőségű épület, mely 1869-ben épült.
Benzián-ház (Erzsébet tér 17.)
szerkesztésArany Szarvas Szálló (Erzsébet tér 18.)
szerkesztés1874-ben épült szállodának, ma helyi jelentőségű épület.
Vízlendvay-ház (Erzsébet tér 19.)
szerkesztésA ház az 1860-as várostérkép szerint már akkor létezett. Kerthelyiségében volt Szever József jó nevű vendéglője, később az államosított változata, a Rózsakert. Az épület jelenleg banki funkciót tölt be.
Szerb-ház (Erzsébet tér 20.)
szerkesztésA telket a görögkeleti egyház vásárolta meg az 1780-as évek végén. Itt építették fel templomukat 1792-ben mely 1798-ban tűzvész áldozata lett. A templomot újraépítették, majd 1852–53-ban felépítették az utcai részen bérházukat. Az épületben működött az 1900-as évek elején a Fiume kávéház, valamint a város első mozija, az Apolló Mozgóképszín. A 60-as években a templomot lebontották és modernizálták az épületet. Jelenleg földszintjén vendéglátóipari és kereskedelmi tevékenység folyik, emeletén irodák, orvosi rendelők valamint egy önkormányzati tulajdonú bérlakás található.
Ebenspanger-ház (Erzsébet tér 21.)
szerkesztésAz épületet 1867-ben építette az Ebenspanger család romantikus stílusban, melyet az 1960-as években modernizáltak.
Erzsébet tér 22.
szerkesztésA jelenleg álló épület 1961-ben épült, a Rotary Fúrási Zrt. székháza.
Centrál Szálló (Erzsébet tér 23.)
szerkesztésA jelenlegi épület 1912–13-ban épült Zerkowitz Lajos vezetésével, Gyenes Lajos és Vajda Andor budapesti építészek terve alapján szállónak, kávéháznak, étteremnek és bérpalotának.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://zalaihirlap.hu
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Nagykanizsa – Vármakett – most már dönteni, lépni kell – 8800.hu (magyar nyelven). 8800.hu, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Ujsag, Kanizsa: Kanizsa Újság - Nagykanizsa hírek képek. Legfrissebb hírek Nagykanizsáról. (magyar nyelven). www.kanizsaujsag.hu. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
- ↑ Ujsag, Kanizsa: Kanizsa Újság - Nagykanizsa hírek képek. Legfrissebb hírek Nagykanizsáról. (magyar nyelven). www.kanizsaujsag.hu. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
Források
szerkesztés- Tarnóczky Attila – Hol, mi? Kanizsai házak és lakói
- Kanizsai Enciklopédia, B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.