Esküvői film
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Az esküvői filmkészítés története
szerkesztésAz esküvői filmkészítés gyökerei a celluloid filmes korszakig nyúlnak vissza. A modern videokamerák megjelenése előtt a családtagok és barátok készítettek felvételeket a 8mm-es és 16mm-es filmes kamerákkal, amelyek erősen limitálva voltak a filmszalag hossza és a magas előhívási költségek miatt.
Az 1980-as évek elején került az üzletekbe a Sony első amatőr videokamerája, amelyet a többi gyártó cég hasonló tudású kamkorderei követtek. Ezzel a fejlesztéssel már nem csak a tehetősek kiváltsága lett, hogy mozgóképen is megőrizzék az esküvői emlékeiket. Ebben a korai szakaszban először a hobby-videósok kezdtek el üzleti lehetőséget felfedezni az esküvői iparágban, de a technikai felszerelés adta lehetőségek még elég primitívnek mondhatóak. A felvételkészítéshez nagy fényerejű lámpákra volt szükség, a kamerák szerény színvisszaadó képessége és a gyenge minőségű mikrofonok nem voltak képesek a ma elvárható színvonalat produkálni. A legtöbb esküvői felvételt vágatlanul, még az este folyamán VHS kazettán átadták a párnak. Ha ezeket a kazettákat másolni kezdték, jelentős minőségvesztés keletkezett.
Még mielőtt kialakulhatott volna egy erre az iparágra specializálódott igényes szolgáltatóréteg, az esküvői videósok rossz hírneve már ebben az időszakban meghatározta a szakma későbbi megítélését. A piacot kezdték ellepni a rutinnal és technikai háttérrel nem rendelkező amatőrök, akik lámpáik fényárjával tették tönkre a meghitt esküvői hangulatot, majd a rossz minőségű vágatlan anyagokkal okoztak végképp csalódást.
Az 1990-es évek elején a tengerentúlon megindult egy szakmai összefogás, amely mára az USA-ban már nagy hírnévre tett szert, és szövetségbe tömöríti az esküvő- és rendezvény filmezéssel foglalkozó cégeket. Létrejött egy úgynevezett ‘prosumer’ fogyasztói réteg, amely az amatőr és a professzionális filmgyártás közötti hézagot fedi le, és igen erős vásárlói potenciállal rendelkezik. Ezt felismerve, a 90-es évek közepére a gyártók egyre több - kifejezetten ezt a réteget megcélzó - terméket dobtak piacra, amely technikai paramétereit tekintve legyőzi azokat a minőségi korlátokat amellyel addig az esküvői videózással foglalkozó amatőröknek meg kellett küzdeniük.
A kamerák kisebbek, könnyen kezelhetőek lettek, és kedvezőtlen fényviszonyok mellett is elfogadható képet produkálnak, ezzel lehetővé téve a diszkrét jelenlétet. A ma esküvői videókészítésre használt kamerákkal televíziós műsorok, sőt Hollywood-i produkciók is készülnek. (Spike Lee)
Ami még a kamerák fejlődésénél is nagyobb minőségi változást hozott az esküvői videókészítésben, az a nemlineáris számítógépes utómunkaállomások megjelenése volt. Már minőségvesztés nélkül, digitális formában lehetett vágni az elkészített anyagot, amely munkafolyamat végére - a DVD lemezek, -írók és lejátszók elterjedésével - a digitális adathordozók tették fel a koronát. A végtermék - ha gondos kezek munkája - versenyre kelhet egy mozifilmmel.
Egy esküvői DVD menüje ma már tartalmazhat fejezet- és kamera kiválasztást, fotómontázst, videóklipet, családfát, interjúkat, narrációt és extra jeleneteket.
Az iparág rohamosan fejlődik, nagy a harc a megrendelők kegyeiért, akik szerencsére egyre igényesebbek, és az esküvői fotográfia mellett ma már természetes alapigény a profi esküvői videófilm megrendelése is.
A kép- és hangminőségi fejlődés továbbra sem áll meg, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozik a HD filmek iránt, amelynek szélesebb körben való elterjedése újabb fejezetet jelent majd az esküvői videózás történetében is.Az esküvői filmek készítésében az alább felsorolt öt alapvető stílusirányzattal találkozhatunk. A különböző stúdiók legtöbbször jól megkülönböztethető stílust képviselnek, más esetekben a szakemberek képesek többféle igényt kielégíteni, illetve ötvözni az irányzatokat az ügyfél kívánságainak megfelelően.
Esküvői film stílusok
szerkesztésVannak párok, akik moziszerű élményre vágynak, sok utómunkával elkészíthető aláfestő zenés, effektes, „színes-szélesvásznú” esküvői filmre. Mások inkább a kevésbé észrevehető vágásokat, a naturális hatást kedvelik, vagy éppen csupán a nyersanyagot szeretnék megkapni letisztázva.
Bár a legtöbb szakember az utómunka során képes az alább felsorolt stílusirányzatok kombinálására, a mai esküvői filmkészítés alapvető irányzatai a következőek:
1. Zsurnaliszta vagy dokumentarista stílus (Documentary)
szerkesztésEzeket a filmeket az események puszta dokumentálása jellemzi, néha utólag szerkesztett zenei aláfestéssel. A nap eseményei lineárisan követik egymást a vágás után is, megőrizve ezzel a folyamatosságot. Ez a filmstílus egyszerűen egy hiteles bizonyítéka annak, hogy minden úgy történt, ahogyan azt a filmen látjuk. Természetes, naturális, effekt – mentes, igen elterjedt irányzat.
2. Moziszerű (Cinematic)
szerkesztésEzt a stílusirányzatot a mozifilmekből kölcsönzött technikai megoldások jellemzik. Célja lehet a drámai, humoros, romantikus stb. hatás elérése, ezt a hangulatot zenei aláfestéssel, és/vagy az effektek sokszor viszonylag szabadfelfogású használatával érhetik el. Jellemzői pl. a fekete-fehér képsorok vagy a lassított mozgások alkalmazása. Az ebben a stílusban készült filmek általában nagyobb hatást váltanak ki a nézőkből, mint a puszta eseményrögzítés.
3. Tudósító stílus (Storytelling)
szerkesztésA menyasszony és a vőlegény, valamint a nap történetének elmesélésére koncentráló irányzat gyakran foglal magába narrációs elbeszélést, amelyet vagy a nap folyamán, vagy utólag a stúdióban vesznek fel. A hangot az utómunka során adják hozzá a filmez egy külön audio track-en, a hatás fokozása vagy az események összefűzése érdekében. A stílus jellemzője, hogy gyakran használ beállított jeleneteket, megrendezett eseményeket. Ez az irányzat Magyarországon kevésbé elterjedt.
4. Rövidfilm (Short Film)
szerkesztésA 15 és 50 perc közötti esküvői videók gyűjtőneve. A legtöbb esküvői rövidfilm a Mozi – szerű stílusból kölcsönzi a látványelemeket, és használja a zenei aláfestést. Gyakran videóklip formájában követik egymást a nap különböző eseményeinek, helyszíneinek összefoglalói. (Előkészületek, ceremónia, fotózás, fogadás, stb.) Az utómunka során ajánlott a saját zeneválasztás, ez nagyban befolyásolja a vágást és így meghatározza az elkészült film hangulatát.
5. Hagyományos stílus (Traditional)
szerkesztésA tradicionális esküvői videók általában nagyban hasonlítanak az amatőr, házi videókra. Bár ritkábban már feliratok és átmenetek használatával, de általában a nyersanyag eredeti, vagy alig vágott hosszában készített 2-3 órás esküvői videók, amelyek az eredeti hangot tartalmazzák a film teljes hosszában. Régebben széles körben elterjedt volt, ma már egyre kevésbé van igény erre az irányzatra.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wedding videography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.