Esnunna

sumér város

Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén. A Dijála-völgyben helyezkedett el. Eredetileg sumer város, később akkádok által irányított vegyes lakosságú, ekkor a neve Asnunna. Bilalama feliratában 2-nun-naKI. A település főistene Tispak, akinek csak az akkád nevét ismerjük.

Esnunna
Tell Aszmar
Alapítási. e. 3000 körül
Megszűnési. e. 1758
Okababiloni hódítás
Lakóisumerek, akkádok
Elhelyezkedése
Esnunna (Irak)
Esnunna
Esnunna
Pozíció Irak térképén
é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′Koordináták: é. sz. 33° 45′, k. h. 44° 45′
A Wikimédia Commons tartalmaz Esnunna témájú médiaállományokat.
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején

Története

szerkesztés

A hely már valamivel i. e. 3000 előtt lakott volt. A város a korai dinasztiák alatt folyamatosan növekedett és a harmadik uri dinasztia idején az egyik enszi (kormányzó) székhelye lett. Ur összeomlása után függetlenné vált. Varum országának fővárosa lett. A térség jelentős erővel bíró hatalmává vált, II. Ipík-Adad i. e. 1878-tól i. e. 1829-ig (az asszír limmu-listák napfogyatkozások által megerősített dátumai szerint) győzelmet győzelemre halmozott, elfoglalta Arraphát, I. Samsi-Adad trónra lépésének évében Elámot is. Samsi-Adad csak Ipík-Adad halála után 6 évvel volt képes Assurt elfoglalni. Samsi-Adad nyugat-mezopotámiai győzelmeivel jelentősen meggyengítette Esnunnát. Nem sokkal később pedig Hammurapi babiloni király leleményes „oszd meg és uralkodj” taktikája végleg megbuktatta, és elámi-mári szövetségben az i. e. 1760-as években elfoglalta. Hammurapi dokumentumai szerint a rövid időre függetlenedő Esnunnát a 35. uralkodási évében, vagy nem sokkal azután ismét elfoglalta, és végleg megsemmisítette.

Esnunnai törvények

szerkesztés

Tell Abu Harmalból, egy Bagdad környéki domb alól került elő az a két törött tábla, melyre az esnunnai törvényeket vésték. Az esnunnai törvények kb. két emberöltőnél régebbiek, mint Hammurapi törvényei, így sokat elárulnak az ókori jog fejlődéséről.

Esnunna uralkodói

szerkesztés
  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8