Eszperantó nyelvtan
Az eszperantó nyelvtan az eszperantó nyelvű szavak, kifejezések, mondatok, mondások és szövegek szerkezete. Szándékosan egyszerű és sokkal szabályosabb, mint más nyelvek nyelvtana, a könnyű tanulás érdekében. A szóalkotás rendkívül agglutinatív: bőségesen használ toldalékokat, előtagokat és tőkombinációkat, ami lehetővé teszi a hatékony és rugalmas kommunikációt viszonylag kis szógyökkészlettel. Minden morféma invariáns. A fő szófajták saját betűvégződéssel rendelkeznek: -o a főnevekhez, -a a melléknevekhez, -e a határozószókhoz (bár korlátozott számban vannak más típusú határozószók is: baldaŭ, jam, nun, ĵus, tuj stb.; ("tabellaszavak" stb.), és hat végződés a hat alapvető igealakhoz. A szógyökök szabadon kombinálhatók nyelvtani végződésekkel. A főneveknek és mellékneveknek két esete és két száma van; Az igéknek öt finitivusz alakja van, egy infinitivusz és hat részleges változat (három aktív és három passzív). A mondatelemek közötti szintaktikai kapcsolatot a kis- és nagybetűk ill. az elöljárószavak jelölik, nem a szórend, ami az eszperantóban szintaktikailag nem korlátozott, és főként a szemantikai és pragmatikai árnyalatok kifejezésére szolgál: például a hangsúly és a réma.
Nyelvtan
szerkesztés
Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko
szerkesztésAz eszperantó nyelvtan teljes kézikönyve eszperantó nyelven.
Szótárak
szerkesztésEszperantó Akadémia
szerkesztésAz Eszperantó Akadémia (Akademio de Esperanto, rövidítve AdE, eredetileg Lingva Komitato) független nyelvi intézmény, melynek legfőbb feladata az eszperantó nyelv alaptörvényeinek védelme, fejlődésének felügyelése (kivételek létrejöttének megakadályozása, a Fundamento de Esperanto betartatása, új szavak jóváhagyása stb.). Székhelye jelenleg Hollandiában, Rotterdamban van.[1]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gramatiko de Esperanto című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Lingva Komitato kaj Akademio. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2022/08/08/) „Laŭ propono de Z mem estis elektataj 102 membroj el 28 nacioj, kaj rektoro Boirac efektivigis direktadon de tiu L. K. En la 2-a UK en 1906 Z petis, ke la L. K., kiu estis elektita provizore nur por unu jaro, restu kia ĝi estas, kiel definitiva komitato, kaj ke la prezidanto konservu sian postenon.”
Források
szerkesztés- Esperanto Grammar (by Don Harlow)
- Esperanto Grammar (by Jirka Hana)
- An Elementary Esperanto Primer Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (by Daniel M. Albro)
- Plena Manlibro de Esperanta Gramatiko ("A Complete Handbook of Esperanto Grammar", by Bertilo Wennergren)
- Detailed Lernu! Grammar of Esperanto (written by Bertilo Wennergren)
- Esperanto Grammar with Exercises (by Lingolia)
- Esperanto features Archiválva 2021. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben in the Conlang Atlas of Language Structures.
