Euthüdémosz (dialógus)

Az Euthüdémosz Platón egyik dialógusa. Formáját tekintve elbeszélt párbeszédes műː Szókratész barátjának, Kritónnak meséli el találkozását a két szofistával, Euthüdémosszal és Dionüszodórosszal.[1] Platón legjátékosabb dialógusa,[2] amelynek fő kérdése, mi a bölcsesség.[3] A dialógusra gyakran hivatkozik Szofisztikus cáfolatok című munkájában Arisztotelész.[2] A szöveg utalásai alapján a cselekmény I. e. 421 és I. e. 415 között játszódik.[4]

FelépítéseSzerkesztés

271 a 1 – 272 d 6Szerkesztés

Bevezető beszélgetés, amelyben Szókratész elmondja Kritónnak, hogy előző nap részt vett egy beszélgetésen, amelyen Euthüdémosz és Dionüszodórosz bemutatta tudását. Szókratész elmeséli a történteket.[5]

272 d 7 – 275 c 4Szerkesztés

A két szofista magabiztosan nyilatkozik képességeiről Szókratésznak arra a kérdésre, hogy mivel foglalkoznakː „Az erény Szókratész. Úgy gondoljuk, ez az, amit jobban tanítunk, mint bárki más” (273 d 8-9).[6] Szókratész megkéri a két szofistát, hogy mutassák be, miként buzdítanák az erényes életre és a filozófia gyakorlására a serdülő fiút, Kleiniaszt.[7]

275 c 5 – 283 b 3Szerkesztés

Euthüdémosz és Dionüszodórosz két szofizmát vezet elő, amelyben a tanuló és a tudás kapcsolatát vizsgálják, majd jutnak meglepő eredményre. Szókratész cáfolja őket, majd rávezeti Kleiniaszt, hogy az ember számára a legfőbb jó a bölcsesség.[8]

283 b 4 – 293 a 7Szerkesztés

Hat újabb szofizma következik, de Kleiniasz helyét férfiszeretője, az idősebb Ktészipposz veszi át, aki felháborodva utasítja el a szofisták által levont következtetéseket, majd saját fegyverüket fordítja ellenük.[9] Kiderül, a szofisták egyetlen célja, hogy meghökkentő állításaikkal és következtetéseikkel kihozzák sodrából ellenfelüket.[4] Szókratész ezután Kleiniasszal beszélgetve próbálja megfejteni, hogy mely tudás teszi boldoggá az embert. Nem jutnak eredményre.[9]

293 a 8 – 303 a 7Szerkesztés

A szofisták újabb 13 szofizmát mutatnak be, amelyeket Szókratész és Ktészipposz nevetségessé tesz. A két szofista többek között azt próbálja bebizonyítani, hogy aki egy dolgot tud, az mindent tud.[10]

303 b 1 – 307 c 4Szerkesztés

A beszélgetés összefoglalása, majd a konklúzió levonása.[11] Kritón ebben elmeséli, hogy miként látta egy törvényszéki szónok az idézett beszélgetést. A szónok feltehetően Iszokratész.[4] A megjegyzés azt sugallja, hogy a többség nem tud különbséget tenni a szavakkal bűvészkedő szofisták és Szókratész tanításai között.[12] Erre Szókratész elmondja, mit gondol a filozófus és az államférfi között elhelyezkedő szónokról, majd azt tanácsolja barátjának, ne a filozófusokkal, hanem a filozófiával foglalkozzon.[4]

ÉrtelmezéseSzerkesztés

A filozófiatörténettel foglalkozók álláspontja szerint a dialógus Platón egyetlen protreptikosza, vagyis a filozófia művelésére buzdító mű. Platón saját filozófiai iskolájának megnyitása előtt írta az Euthüdémoszt, amellyel – vállalva a szókratészi hagyatékot és elutasítva a szofistákat – elhelyezte magát a kor szellemi áramlatai között.[13][1]

Thomas A. Slezák filozófiatörténész Hogyan olvassunk Platónt? című könyvében azt írja, hogy az olvasó számára teljesen értelmetlennek tetsző szofista tételek megmagyarázhatók a filozófus más munkáinak, anamnézis-elméletének ismeretében.[14] „A platóni filozófia olyan fontos elemei, mint az anamnézis- és az ideaelmélet, valamint a dialektika elmélete tárgyilag nézve megvannak a dialógusban, ám sehol nem nevezik őket nevükön, még kevésbé találjuk meg összefüggő kifejtésüket vagy megokolásukat” – vélekedett a szerző.[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Taylor 133. oldal
  2. a b Taylor 132. oldal
  3. Steiger 137. oldal
  4. a b c d Steiger 132-133. oldal
  5. Platón 57-58. oldal
  6. Platón 60. oldal
  7. Platón 58-62. oldal
  8. Platón 62-74. oldal
  9. a b Platón 74-92. oldal
  10. Platón 93-113. oldal
  11. Platón 114-119. oldal
  12. Taylor 148. oldal
  13. Steiger 135. oldal
  14. Slezák 98-99. oldal
  15. Slezák 101. oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Platón: Platón. Euthüdémosz, Kharmidész. Euthüdémosz. Atlantisz (2006). ISBN 963 9165 88 3 
  • Steiger: Steiger Kornél. Utószó, Kharmidész. Euthüdémosz. Atlantisz (2006). ISBN 963 9165 88 3 
  • Taylor: Platón. Kisebb szókratikus dialógusokː Kratülosz, Euthüdémosz, Platón. Osiris Kiadó (1999). ISBN 963 379 188 
  • Slezák: Thomas A. Slezák. Hogyan olvassunk Platónt?. Atlantisz (2000). ISBN 963 9165 42 5