Everything Must Go (album)

Manic Street Preachers-album

Az 1996-os Everything Must Go a Manic Street Preachers negyedik nagylemeze. Öt dal szövegét Richey James Edwards írta, aki valószínűleg 1995. február 1-jén meghalt. Ez volt az utolsó album, amelyen közreműködött, egészen a 2009-es Journal for Plague Lovers. Az album címe a munkálatok alatt még Sounds in the Grass, Jackson Pollock festménysorozata után. Az album kritikai és kereskedelmi siker volt.

Manic Street Preachers
Everything Must Go
nagylemez
Megjelent1996. május 20.
Felvételek1995–1996
Chateau De La Rouge Motte, Franciaország
Big Noise Recorders, Cardiff
Real World Studios, Wiltshire
Stílusalternatív rock, post-punk
Nyelvangol
Hossz45:24
KiadóColumbia Records
ProducerMike Hedges
Kritikák
Manic Street Preachers-kronológia
The Holy Bible
(1994)
Everything Must Go
(1996)
This Is My Truth Tell Me Yours
(1998)
SablonWikidataSegítség

1998-ban a Q magazin olvasói minden idők 11. legjobb albumának választották, 2000-ben 39. lett a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján. 1997-ben a legjobb brit albumért járó díjat vihette haza a Brit Awards-ról. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Zene és dalszöveg szerkesztés

Az Everything Must Go Nicky Wire testvére, Patrick Jones egyik darabjának a címéről kapta a nevét. A lemezen nagy változás figyelhető meg az előző albumokhoz képest. Míg a The Holy Bible-ön alig van hangszerelés, itt vonósok is szerepelnek, a hangzás sokkal kommerciálisabb, így jobban illett az akkor uralkodó britpop-mozgalomba. A dalszövegek témája is megváltozott, elsősorban Edwards eltűnése miatt. Az autobiografikus dalok helyett (4st 7lb) Wire grandiózusabb, történelmi és politikai témákkal foglalkozó szövegeket írt. Ezek a témák következő albumukon, a This Is My Truth Tell Me Yours-on uralkodnak.

A dalok tárgya nagyon széles kört ölel fel: Kevin Carter fényképész tragikus élete; a fogságban tartott állatokkal való rossz bánásmód (Small Black Flowers That Grow in the Sky). Utóbbi szövegét Edwards írta, a szöveg mentális állapotának leírásaként is értelmezhető. A No Surface All Feeling-en hallható ritmusgitárt részben Edwards játszotta eltűnése előtt. Ez mindössze a második alkalom volt, amikor Edwards gitárjátéka Manic Street Preachers-dalon szerepelt.

Az album dalai szerkesztés

  CímSzerző(k)Szöveg Hossz
1. Elvis Impersonator: Blackpool PierBradfield, MooreWire, Edwards 3:29
2. A Design for LifeBradfield, MooreWire 4:16
3. Kevin CarterBradfield, Moore, WireEdwards 3:24
4. Enola/AloneBradfield, MooreWire 4:07
5. Everything Must GoBradfield, MooreWire 3:41
6. Small Black Flowers That Grow in the SkyBradfield, Moore, WireEdwards 3:02
7. The Girl Who Wanted to Be GodBradfield, MooreWire, Edwards 3:35
8. RemovablesBradfield, Moore, WireEdwards 3:31
9. AustraliaBradfield, MooreWire 4:04
10. Interiors (Song for Willem de Kooning)Bradfield, MooreWire 4:17
11. Further AwayBradfield, MooreWire 3:38
12. No Surface All FeelingBradfield, MooreWire 4:14

Helyezések szerkesztés

Mind az album, mind az A Design for Life a 2. helyig jutott a brit album- illetve kislemezlistán. Az Everything Must Go, Kevin Carter és Australia kislemezek Top 10-esek lettek az Egyesült Királyságban. Az album dupla platina lett, 80 hetet töltött a brit albumlista top 75-jében, egy évvel megjelenése után is top 5-ös volt.

Közreműködők szerkesztés

Manic Street Preachers szerkesztés

  • James Dean Bradfield – ének, gitár, zongora
  • Sean Moore – dob, ütőhangszerek, trombita, háttérvokál
  • Nicky Wire – basszusgitár, háttérvokál
  • Richey Edwards – gitár a No Surface All Feeling-en

További közreműködők szerkesztés

  • John Green – hammond orgona, billentyűk
  • Martin Ditchum – ütőhangszerek
  • Julie Aliss – hárfa
  • Gini Ball – hegedű
  • Sally Herbert – hegedű
  • Anne Stephenson – hegedű
  • Chris Pitsillides – brácsa
  • Clare Orsler – brácsa
  • Martin Greene – vonósok hangszerelése

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Everything Must Go című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.