Főmenü megnyitása


A Fácántánc Pintér Béla darabja, amelyet saját társulatának írt. A művet 2015. október 24-én mutatták be a budapesti Szkéné Színházban.[1]

Fácántánc
Adatok
Szerző Pintér Béla
Műfaj színdarab
Eredeti nyelv magyar

Szereplők
  • Erzsi néni
  • Gabi néni
  • Abu Hajdár
  • Andreas von Bruckner
  • Huzál Gyöngyi
  • Gazsó Nelli
  • Kaló Péter
  • Pörőczy Szabolcs (Pötyi)
  • Hajván
  • Szelim Pasa
Cselekmény helyszíne Simon Ferenc Nevelőintézet és Szakmunkásképző
Cselekmény ideje 1695

Premier dátuma 2015. október 24.
Premier helye Budapest, Szkéné Színház

CselekménySzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A darab a képzeletbeli, a török hódoltságból frissen osztrák fennhatóság alá került Simon Ferenc Nevelőintézet és Szakmunkásképzőben játszódik, ahol éppen újraválasztják az igazgatót, Rázga Erzsébetet. Egyetlen vetélytársa volt, Kiss Gabriella, aki csak azért indult a posztért, hogy úgy tűnjön a diákoknak, van választási szabadságuk. Mivel Kiss Gabriellára túl sokan voksoltak, Rázga igazgatónő elfordul tőle.

Az iskola nagy változásokon megy keresztül, a keleti szokásokat (turbán, fejkendő, Allah dicsérete, testi fenyítés) felváltják a nyugati normák (punk pólók, Jézus imádata). A tanárok nehezen alkalmazkodnak, látszólag elfogadják a változásokat, az igazgatónő például a testi fenyítés helyett lelkileg sanyargatja a diákokat, de a valóságban őrzik a régi szokásokat, Rázga Erzsébet például továbbra is lehallgatja az egész intézményt. Kiss Gabriella betegszabadságáról férfiként, Gabi bácsiként tér vissza, és a gyerekek őt választják igazgatónak.

A helyzet azonban nem változik, mert az egykori lázadók ugyanolyan akarnokok lesznek a hatalomban, mint amilyenek elődeik voltak. Az iskolába egy török menekült érkezik, akit kifosztanak, végül büntetésből „sós kútba vetnek”. Meggyilkolása Gabi bácsi igazgatóságának végét jelenti, és helyébe az iskola egyik diákja lép.[1][2]

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A darabSzerkesztés

Pintér Béla darabjának középpontjában a hatalomgyakorlás áll. Az iskola az ország, amelynek tanulóit (állampolgárait) az aktuális igazgató (hatalom) tudatlanságban tartja, látszatintézkedésekkel félrevezeti, kihasználja. A vezetés, hol a Kelettel, hol a Nyugattal barátkozik, attól függően, honnan vár segítséget. A szereplők mind archetípusok: despoták, megalkuvók, talpnyalók, karrieristák, akik igazodnak, ügyeskednek, kibekkelnek és reménykednek.[2]

„Pintér sosem nyíltan politizál, hanem az ellentétes világok összeütköztetése révén próbálja feltárni a különböző problémák gyökerét. Jelenesetben azt a libikókázást, mely leginkább jellemző a Simon Ferenc Nevelőotthonra és vele együtt a magyar állami gépezetre” – írta kritikájában Antal Klaudia.[1]

A Fácántánc tulajdonképpen a rendszerváltozás utáni Magyarország Pintér Béla értelmezésében. Konkrét „idézetként” megelevenedik például Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde és a menekültet felrúgó László Petra. A darab keserű képet fest a magyar politikai életről, a hatalomgyakorlásról.[3]

BemutatóSzerkesztés

A 2015. október 24-ei bemutatót Pintér Béla rendezte, a dramaturg Enyedi Éva volt. A szerző mellett Csákányi Eszter, Tokai Andrea, Stefanovics Angéla, Thuróczy Szabolcs, Krausz Gergő, Szabó Zoltán és Szakács Zsuzsa lépett fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Antal Klaudia: A fácánokat lelövik. (Hozzáférés: 2016. március 13.)
  2. a b Csáki Judit: Volt, van, lesz. (Hozzáférés: 2016. március 13.)
  3. Kovács Bálint: László Petra és az őszödi beszéd is színpadra került. (Hozzáférés: 2016. március 13.)