Fájez esz-Szarrádzs

líbiai politikus

Fájez Musztafa esz-Szarrádzs (arabul فائز السراج vagy فايز السراج) (Tripoli, 1960. február 20. –)[1] a Líbiai Elnöki Tanács elnöke és Líbia miniszterelnöke.[2] A Nemzeti Megállapodás Kormányát (NMK) vezeti, amely a 2015. december 17-én kötött Líbiai Politikai Megegyezés alapján született. A tripoli parlament tagja.[3]

Fájez esz-Szarrádzs
Született1960. február 20. (64 éves)
Tripoli
Állampolgársága
  • Líbiai Királyság (1960–1969)
  • Líbiai Arab Köztársaság (1969–1977)
  • Líbiai Arab Dzsamahiríja (1977–2011)
  • líbiai (2011–)
Foglalkozása
Tisztsége
  • Minister of Housing (2014. május 25. – 2014. június 9.)
  • Chairman of the Presidential Council (2016. március 30. – 2021. március 15.)
  • Líbia miniszterelnöke (2016. április 5. – 2021. március 15.)
  • Minister of Defence (2018. szeptember 6. – 2020. augusztus 29.)
IskoláiUniversity of Tripoli
A Wikimédia Commons tartalmaz Fájez esz-Szarrádzs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hiába igyekezett kormánya befolyását kiterjeszteni az egész országra, Líbiát egymással vetekedő politikai csoportok tartják felosztva.

Élete szerkesztés

Gazdag és befolyásos tripoli családban született, amely üzleteket és nagy földterületeket birtokolt.[4][5] Apja, Musztafa esz-Szarrádzs miniszter volt a Líbiai Királyság idején és a modern Líbia egyik alapítójának számított.[4][6] Fájez esz-Szarrádzs építészetet tanult, és a Kadhafi-korszakban a lakásügyi minisztériumban dolgozott.[5] 2014-ben az Általános Nemzeti Kongresszushoz (ÁNK) tartozó, Ahmed Omar Majtík vezette kormányban lakásügyi és közszolgáltatási miniszter volt.[7] Egyes kritikusai szerint külföldi hatalmak helyezték el a politikában.[8][9]

A 2014-es választások után két kormány is volt Líbiában: az iszlamista dominanciájú Új Általános Nemzeti Kongresszus kormánya Tripoliban és a nemzetközileg elismert Képviselőház kormánya Tobrukban.[3]

Elnöksége szerkesztés

2015 kora októberében Bernardino León, az ENSZ líbiai követe olyan nemzeti egységkormányt javasolt, amelyet Fájez esz-Szarrádzs vezetne, az ország keleti, nyugati és déli régiói egy-egy tagot delegálnának, és ezt az elnöki tanácsot két miniszter egészítené ki.[10] Ezt a javaslatot azonban elutasította nemzetközileg elismert tobruki kormány és tripoli riválisa is.[11]

Fájez esz-Szarrádzs 2016. március 30-án az elnöki tanács és kormány hat másik tagjával érkezett Tripoliba.[12] A jelentések szerint másnap a Nemzeti Megállapodás Kormánya elfoglalta a miniszterelnöki irodákat és az Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK) kinevezte miniszterelnök, Kalifa al-Gavil egyes források szerint Miszratába menekült.

2016. október 14-én az ÁNK-hoz hű erők elfoglalták a Magas Államtanács épületét és bejelentették az al-Gavil kormány visszatértét.[13][14] A Szarrádzshoz, illetve a Gavilhoz hű erők közt harcok törtek ki.[15][16]

A Nemzeti Megállapodás Kormánya szerkesztés

Az ENSZ által tető alá hozott politikai megegyezés alapján Szarrádzs 2015 decembere óta a Nemzeti Megállapodás Kormánya miniszterelnöke.

2016. márciusi Tripoliba érkezését megelőzően Szarrádzs két merényletet is túlélt.[17]

Kormánya nem tudta megszerezni a Líbia egész területe feletti ellenőrzést és az ország megosztott maradt.[18]

Szarrádzs kormánya ellen a Tobrukban ülésező Képviselőház bizalmatlansági indítványt szavazott meg.[19] A rivális milíciák közti torzsalkodás csak erősödött. A líbiaiak gazdasági nehézségekkel, inflációval, korrupcióval és csempészettel szembesültek és az ország készpénztartalékai elapadtak.[20][21]

A kormányt létresegítő ENSZ is aggodalmait fejezte ki az előrehaladást illetően. 2016 decemberében a Biztonsági Tanács elismerte, hogy a kormány hatalma részleges és hogy a líbiai politikai megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.[22]

Hónapokkal ezután, 2017 áprilisában az ENSZ Biztonsági Tanácsa üléséről készült összefoglaló figyelmeztetett, hogy "Líbia konfliktusba süllyedhet", és hogy a kormány nehezen volt képes ellátni az alapvető szolgáltatásokat, miközben a terrorizmus, az illegális bevándorlás és az olajcsempészet ellen küzdött".”[23]

2017-et végigkövette a spekuláció, hogy egyetértés született a Nemzeti Megállapodás Kormánya és a Líbiai Politikai Megállapodás átalakítására.[24][25]

Jegyzetek szerkesztés

  1. من هو السراج رئيس حكومة الوفاق الليبية؟. Al Arabiya, 2015. október 9.
  2. Stephen, Chris: Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli, 2016. március 31. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  3. a b Libya national unity government announced by UN after months of talks. The Guardian, 2015. október 8.
  4. a b Pacifier la Libye : le pari fou du Premier ministre Fayez al-Sarraj (french nyelven). France24, 2016. április 8.
  5. a b Mezran, Karim: The Libyan Agreement: The First Step in a Long Journey. Atlantic Council, 2015. október 9. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Italy ponders military intervention in Libya”, The Economist , 2016. május 5. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.) 
  7. GNC-approved Maetig cabinet revealed”, Libya Herald , 2014. március 29.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. PROFILE Fayez Sarraj: A Libyan leader with a tough job. Europe Online Magazine . Europe Online Magazine. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Stephen, Chris: Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli. Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli . The Guardian Newspaper. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  10. UN proposes unity government to end Libya conflict. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  11. Benghazi, Associated Press in: Libyan officials reject UN-proposed unity deal with rival government. The Guardian . (Hozzáférés: 2015. november 19.)
  12. Support grows for Libya's new unity government. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  13. GNC retakes parliament compound, High Council of State condemns | The Libya Observer. Libyaobserver.ly. [2019. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  14. Rival group seizes Libya's UN-backed government offices. TRT World, 2016. október 15. [2018. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  15. Clashes erupt in Libyan capital Tripoli - Region - World - Ahram Online. English.ahram.org.eg, 2016. október 16. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  16. Musa, Rami: Clashes erupt in Libyan capital. The Washington Post. [2016. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  17. Cairo, Bel Trew. „Libyan prime minister survives assassination attempt”, The Times, 2017. február 21. (Hozzáférés: 2017. november 7.) 
  18. Libyan PM Fayez al-Sarraj: Can Former Architect Rebuild a Shattered Country? - Fanack.com”, Fanack.com. [2017. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. július 10.) (amerikai angol nyelvű) 
  19. Libya's UN-backed government gets 'no confidence' vote. www.aljazeera.com . (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  20. Muntasser, Emadeddin Zahri. „The Coming Fall of Libya's GNA”, Foreign Affairs, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés: 2017. november 7.) (amerikai angol nyelvű) 
  21. Pusztai, Wolfgang. „The Failed Serraj Experiment of Libya”, Atlantic Council (Hozzáférés: 2017. november 7.) (brit angol nyelvű) 
  22. UN News - Libyan political accord 'stands firm, but stuck' – UN envoy tells Security Council (angol nyelven). UN News Service Section , 2016. december 6. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  23. Libya Could Relapse into Conflict, Secretary-General’s Special Representative Warns, Citing Volatile Security, Human Rights Situation | Meetings Coverage and Press Releases (angol nyelven). www.un.org . (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  24. Support growing for amending Libya government leadership: U.N. official”, Reuters, 2017. február 9. (Hozzáférés: 2017. november 7.) 
  25. Will Libya's Government of National Accord fall?”, Libyan Express - Libya News, Opinion, Analysis and Latest Updates from Libya, 2017. szeptember 13. (Hozzáférés: 2017. november 7.) (brit angol nyelvű) 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fayez al-Sarraj című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.