A félrím az irodalomban a rímes verselés egy fajtája, mikor is két nem egymás után következő verssor mindig rímel egymásra, a másik két sor viszont nem.

Rímképlete: X A Y A; illetve A X A Y is lehet

A magyar irodalomban már a latin betűs írásbeliség elején megjelenik, például az Ómagyar Mária-siralomban:

Wegh halal engumet
Eggedum illen
Maraggon urodum
kyth wylag felleyn!

(Végy halál engemet / Eggyedem éljen / Maradjon uracskám / kit világ féljen)

Ebben a műben az is előfordul, hogy két sor rímel, az utána következő kettő nem (AAXYÓ én édes uracskám, egyetlenegy fiacskám, síró anyát tekintsed, búja belől kinyuhhad – az ómagyar változatban ugyanez a rímképlet, noha a pontos ejtés és értelmezés ma már nem egyértelmű).

Előfordul Ady több versében is (Hunn, új legenda; Az eltévedt lovas; A mesebeli János, Ifjú szívekben élek); Vajda Jánosnál (Húsz év múlva); Pilinszky JánosnálNégysoros, ill. a Harmadnapon c. vers második versszakában:

Mert megölhették hitvány zsoldosok, (x)
És megszűnhetett dobogni szive; (a)
Harmadnapra legyőzte a halált; (y)
Et resurrexit tertia die. (a).

Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versében a manapság valószínűleg szokatlanabbul hangzó AXAY rímképletű változat is előfordul:

Ifjú szivekben élek s mindig tovább, (a)
Hiába törnek életemre (x)
Vén huncutok és gonosz ostobák, (a)
Mert életem millió gyökerű. (y)

(1. versszak)

Arany János: A walesi bárdok c. balladájában a félrímek egyhangúságát több helyen is "belső rímek" (noha sokszor ismétlések, szórímek) teszik pergővé, feszültté:

belső rímek nélkül belső rímekkel
S a nép, az istenadta nép S a nép, az istenadta nép
Ha oly boldog-e rajt? Ha oly boldog-e rajt?
Mint akarom, s mint a barom, Mint akarom, s mint a barom
Melyet igába hajt? Melyet igába hajt?