Farkas Gyula (hegedűművész)
Farkas Gyula (Budapest, 1921. augusztus 18. – Budapest, 1990. május 14.[3]) hegedűművész, zenepedagógus, hangszerelő, karmester, prímás.
| Farkas Gyula | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1921. augusztus 18.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1990. május 14. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Életét a magyar cigányzene szolgálatának szentelte. 18 éves korában saját zenekart alapított. 1950-ben az Állami Népi Együttes egyik alapító tagja, 1960-ig dolgozik ott, de már ez idő alatt megalapította a Rajkó Zenekart, aminek művészeti vezetője volt egészen haláláig, 1990. májusáig. A Rajkó zenekar alapítójaként és működtetőjeként egyedülálló sikereket ért el. 1952-ben alakult a ma már világszerte jól ismert és közkedvelt Rajkó Zenekar.
Farkas "Faresz” Gyula művészeti vezető, karmester az ország különböző pontjain élő roma fiatalok számára akart lehetőséget teremteni a cigányzene hagyományainak ápolására. A „rajkók” ezreit nevelte muzsikussá. Köztük Puka Károlyt, Lendvai "Csócsi" Józsefet, Mága Zoltánt, Berki Bélát, Lukács Tibort.
A világ zenei nagyságai még életében ismerték és elismerték. Álma volt – melyet meg is valósított – hogy a világ nagy színpadaira felkészítse és eljuttassa tanítványait: több ezer fiatal roma művész indult innen a világhír felé. Az elmúlt öt évtizedben a magyar cigányság zenei kultúráját öt kontinens több mint száz országában többek között az ő tolmácsolásukban ismerhette meg a közönség.
A Kodály Zoltán és Közéleti díjjal kitüntetett, a Nemzeti Ifjúsági Zenekar nevet viselő együttes fennállása 55. évfordulóját Virtuóz Varázs című jubileumi műsorával ünnepelte 2007. októberben, a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.[4]
A magyar kultúra és művelődéstörténet kiváló alakja, neki köszönhető, hogy a cigányzene korunkban még létezik. A huszadik század gyermeke volt, a múltat és a jelent kötötte össze nagy tudásával, értékmentő tenni akarásával.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ PIM.hu
- ↑ http://www.amarodrom.hu/archivum/2007/.../27.html[halott link]
- ↑ Rajko.hu. [2010. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 27.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk szerkesztés
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8