Farmakon

élő rendszerek normális fiziológiás és biokémiai működését befolyásolni képes anyagok

Farmakonnak nevezik mindazokat az anyagokat, amelyek az élő rendszerek normális fiziológiás és biokémiai működését befolyásolni képesek, azzal kölcsönhatásba lépnek, és amelyeket elsődlegesen terápiás céllal a medicina felhasználhat. Más megfogalmazásban: emberi és állati betegségek gyógyítására alkalmas vegyületek. A farmakonok legtöbb esetben úgynevezett testidegen anyagok (xenobiotikumok), de némely esetben a szervezet molekulái is használhatók farmakonként (pl. a hormon). A tápanyagot azonban nem tekintjük farmakonoknak.[1][2]

Az élő szervezet és a farmakonok kölcsönhatásaival foglalkozó tudomány a farmakológia, amely a farmakont két fő aspektusból vizsgálja. Az egyik a farmakodinámia, amely azokkal a hatástani eseményekkel foglalkozik, amelyeket a farmakon indít meg a szervezetben (hatásmechanizmus). A másik aspektus a farmakokinetika, amely azt elemzi, hogy a szervezet miként hat a farmakonra, azaz a molekula szervezeten belüli sorsát vizsgálja.[3][4]

A farmakon önmagában még nem gyógyszer. Gyógyszerré – vagyis gyógyításra alkalmas szerré – akkor válik, ha megfelelő gyógyszerformává alakítják.

A „farmakon” kifejezés a görög pharmacon szóból származik, melynek eredeti jelentése: gyógyszer, méreg, kábítószer.[1] Ezzel szemben a farmakon jelentése a magyar szaknyelvben csak a gyógyszerhatóanyagra korlátozódik, a mérgekre pedig a toxikon szót használja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 21–22. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. 3–10. oldal. ISBN 0 7234 3221 X
  3. Szekeres László: Általános és szervetlen kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 3. kiadás, 21–52. oldal.
  4. Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 3–4. oldal, ISBN 0-7216-2442-1