Fasching Antal

(1879–1931) földmérő mérnök

Fasching Antal (Temesvár, 1879. június 6.Budapest, 1931. október 12.) földmérő mérnök.

Fasching Antal
Született 1879. június 6.
Temesvár
Elhunyt 1931. október 12. (52 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geodéta,
pedagógus
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1902)
Sírhelye Farkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fasching Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Fasching Antal mellszobra az AM épülete előtt Budapesten

Élete, munkássága szerkesztés

Temesváron született, apja cipészmester volt. Szülei elvesztése után Budapestre költözött és beiratkozott a Magyar kir. József Műegyetemre, ahol állami ösztöndíjat kapott. 1902-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd 1906-ban műszaki doktori oklevelet a műegyetemen. Az országban ő volt az első, akit geodéziai doktorrá avattak.

Az 1902-1905 közötti időszakban a műegyetem geodézia tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1906-tól az Állami Háromszögelő Hivatalban mérnök. 1909-ben az országos új hengervetület megalkotásáért elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét, majd háromkötetes geodéziai kézikönyvéért Hollán-díjat kapott. 1912-től műegyetemi magántanár és az „országos felmérés” meghívott előadója, valamint a pénzügyminisztérium központi felmérési felügyelője.

A Tanácsköztársaság bukása után feljelentették és minisztériumi vizsgálatot folytattak le ellene, de minden vádpontban felmentették.[2] Ennek ellenére 1920-ban Fasching nyugdíjazását kérte, és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság meghívására előbb két évre Belgrádban vállalt állást, majd 1923-tól négy évig a zágrábi műegyetemen lett a geodézia előadója.

Amikor további működéséhez a jugoszláv állampolgárság felvételét követelték, a zágrábi egyetemről 1927 decemberében hazatért. Ekkor újra a Háromszögelő Hivatalba került, illetve a Honvéd Térképészeti Intézet munkatársaként dolgozott haláláig. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben volt [3] található.

Művei szerkesztés

  • Javaslat a magyar országos felmérések újjászervezésére vonatkozólag (Bp., 1906)
  • A magyar országos háromszögelések és részletes felmérések új vetületi rendszere (Bp., 1909)
  • A földméréstan kézikönyve (I-III., Bp., 1912-1913)
  • Az új geodézia (Bp., 1926).

Emlékezete szerkesztés

Az 1969-ben alapított Fasching Antal-díj a földmérés, a földügy és a térképészet terén kiemelkedő elméleti, gyakorlati és tudományos tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából adományozható. Ezt a díjat 1977-ig emlékplakettként, 1977 és 1992 között pedig emlékéremként adományozták.

Fasching Antal 1982-ben felavatott bronz mellszobra az Agrárminisztérium Kossuth-téri (47°30'24.97"É, 19° 2'53.43"K) árkádja alatt található.

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. A Magyar életrajzi lexikon szócikke szerint nyugdíjazták és emigrációba kényszerült.
  3. Budapesti Negyed 40-41-42. 2003/2-2003/4. - A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. december 2.)

Hivatkozások szerkesztés

  • Fasching Antal (Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932), 4.füzet, )
  • Geodéziai Közlöny, VIII. évfolyam, 1932. 1-4. szám, 2. old., Szilágyi Béla: Dr. Faching Antal
  • Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964)
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Bendefy László: A magyar földmérés 1890-1920, MÉM OFTH, Budapest 1970
  • Antal Ákos: Bodola Lajos és Fasching Antal születésének évfordulóján, Optikai Magazin, 23. évf. 2.szám. (2019) 28-29. o.

Külső hivatkozások szerkesztés