A tipográfiában a tördelés súlyos hibája az úgynevezett fattyúsor. Két előfordulási lehetősége van: az özvegysor és a súlyosabb árvasor:

  • Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt árvasornak nevezik.
  • Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik, azt özvegysornak nevezik.
Egy illusztráció az árvasorra (sárgával kiemelve)
Egy illusztráció az özvegysorra (sárgával kiemelve)

Folthatás szempontjából csúnya, ha törés van egy bekezdés elején vagy végén.

A hibát úgy lehet megszüntetni, hogy keresünk egy olyan bekezdést, amelynek utolsó sora közel végződik valamelyik margóhoz. Ha a bal oldalhoz áll közelebb, akkor a szóközök (és esetleg a betűközök) minimális összehúzásával egy sort csökkentünk; míg ha a jobb oldalihoz áll közel, akkor szóközök (és esetleg a betűközök) minimális növelésével nyújtunk egy sort.

Ha megteheti a tördelést végző személy, a bekezdés átfogalmazása is megoldást nyújthat. Amennyiben képet is tartalmaz az oldal, a kép méretének változtatásával is megoldható a probléma. Végszükség esetén az oldalt egy sorral rövidebbre vehetjük, de ilyenkor ezt az oldalpár másik oldalán is meg kell tenni, ez viszont az összhatás rovására mehet.

A mai dokumentumszerkesztő programok egy részénél meg lehet határozni, hogyan viselkedjék a fattyúsorokkal, ezt azonban szakértők ritkán használják, mert finomabban lehet kézzel megoldani.

A kifejezések megjegyzését könnyíti, hogy az árvák (és árvasorok) mögött nem áll semmi, csak előttük; az özvegyek (és özvegysorok) esetében azonban mögöttük áll valami (az élet, a következő bekezdés eleje), de előttük semmi.