Főmenü megnyitása

Feketeerdő (horvátul: Fierda, Černa Guora, németül: Schwarzwald, szlovákul: Čierny Les) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Dunakilitivel alkotja a Dunakiliti-Feketeerdő Körjegyzőséget.

Feketeerdő
Feketeerdő címere
Feketeerdő címere
Feketeerdő zászlaja
Feketeerdő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Novák András[1]
Irányítószám 9211
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség558 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feketeerdő (Magyarország)
Feketeerdő
Feketeerdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 09″, k. h. 17° 16′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 09″, k. h. 17° 16′ 46″
Feketeerdő (Győr-Moson-Sopron megye)
Feketeerdő
Feketeerdő
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Feketeerdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeerdő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község a Mosoni-Duna partján fekszik, a Szigetköz északnyugati részén, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre északra, Pozsonytól 35 kilométerre dél-délkeletre.

KözlekedéseSzerkesztés

A település főútja az országos közútként 1408-as számozást viselő mellékút, amely Mosonmagyaróvárt köti össze Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül Rajkával.

TörténelmeSzerkesztés

Egy 1274 körüli oklevélben említik először. (Fekete Erdeu, Fekethewedeu néven írták le) Várbirtokként szerepel Hunyadi-kori tulajdonosai: a Szent-györgyi és Bazini grófok. A Mosoni-Duna három oldaláról vette körül a falut, keleti részén az óvári uradalom terült el. A nagy sorscsapásoktól a környezet többször megvédte. Így amikor a törökök az egész vármegyét elpusztították 1683-ban, környezete - a víz - megvédte a települést, így elkerülte a rombolást. Az 1730-as pestisjárvány viszont csaknem teljesen elnéptelenítette.[3]

1796 „Fekete Erdő. Schwarzer Wald. Elegyes falu Moson Vármegyében, földes Aszszonya Felséges Fő H. A. Krisztina, fekszik Halászitól nem meszsze, s határja ehez hasonlító, réttyei ugyan jók, de termő földgyével egygyütt Duna vize elszokta önteni, fája tűzre van, de egyéb javai tsekéllyek lévén, harmadik Osztálybéli.”

1851 „Feketeerdő, Schwarzwald, m. falu Mosony vármegyében, a sziget közben 223 kath. lakossal, 14 telkes gazdával, 157 hold negyedosztálybeli szántófölddel, 168 embervágó réttel, sok gyümölcsös kerttel, erdővel. Földes ura Károly főherczeg.”

A Duna-ágon csak a 20. században épült először fahíd, ami kialakította Feketeerdő kapu-szerepét, a lakosságnak a kereskedelembe való bekapcsolódás tágabb lehetőségeit.

A munkaerő nagy része Dunakiliti és Mosonmagyaróvár, valamint a szlovákok betelepülése nyomán Pozsony munkahelyeire ingázik.[4] Az önkormányzat kultúrház, könyvtár és orvosi rendelő kivételével saját intézményt nem tart fenn.

A 2000-es évek közepétől számos szlovák állampolgár vásárolt telket, házat a településen az alacsony ingatlanárak és Pozsony közelsége (35 km) miatt. Az új lakóparkban az ingatlanok többsége az övék.[4][5]

ElnevezéseiSzerkesztés

Érdekesség, hogy horvátul két neve is létezik a településnek: a bezenyeiek Černa Guorának, a horvátkimleiek pedig Fierdának nevezik a települést.[6]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,2%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 4,7% németnek, 6,3% szlováknak mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 2,3%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 5,4% (34,1% nem nyilatkozott).[7]

TurizmusSzerkesztés

Feketeerdő közelében halad el az EuroVelo 6 és Sultans Trail nemzetközi kerékpáros túraútvonal, így számos kerékpáros áthalad a településen útban Németország felől Budapestre.[4]

A település látnivalói:

  • A millennium emlékét őrzi a Hét vezér téren 1896-ban ültetett hét tölgyfa.
  • természetvédelmi értéke: 190.5 hektár a védett erdő- és gyepterület.[8]

SzemélyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Feketeerdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. a b c d Herczeg Márk: Még Fico meglepetésembere is minálunk vett házat (magyar nyelven). Index, 2012. április 13. (Hozzáférés: 2012. április 13.)
  5. NOL
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  7. Feketeerdő Helységnévtár
  8. Archivált másolat. [2004. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 15.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeerdő témájú médiaállományokat.