Felsőszölnök népessége

Ez a cikk Felsőszölnök népességének alakulását mutatja a 16. századtól napjainkig.

16. század

• 1555: negyvenhét jobbágy, hét zsellér

17. század

• 1601-ben egytelkes nemesek is lakták a falut
• 1608-ban Salmis Fülöp és Poppel László földesurak személyenként több, mint 10 jobbágy felett rendelkeztek
• 1611-ben Széchy Tamás uradalmába 25 féltelkes jobbágy és egy zsellér rendelkezett
• az 1637-es urbárium szerint a Batthyányakhoz tartozott hét féltelkes jobbágy családfő (Kosz Mihali, Baizek Thamas, Serfecz Andras, Juricz (?) Martin, Gecsek Andras, Lazar Andri, Boznek (?) Ivan)
• 1642-ben Battyhány Ádám földesúr alatt 27 félhelyes jobbágycsalád és két zsellércsalád élt (Termincz (?) Matko, Paulovics Mihály, Hanssek István, Kürniek Mihali, Kozar Jurko, Juricz Jancsi, Vora Giuriko, Placzer (?) Thomas, Gallér Thomas, Lissics Ivan, Hanz Martin, Sorigh Vucsko, Tirk Balas, Hanri (?) Peter, Gbicz Ivan)
• 1608-ban Poppel László a törökök által elhurcolt jobbágyok helyére más birtokokról telepített be jobbágyokat (ifj. és id. Serfecz Andras, Baiczik Thomas, Gubics Peter, Kottnyak Ivan, Markovics Matti, Metlicz Jurko, Vora Bertalan, Kürneik István, Lázár Andri, Gecsek Andri)
• 1696/1697-ben a lakosok száma 203 fő

18. század

• az 1720-as és 1728-as urbárium szerint harmincegy családfő lakta a falut, uruk özvegy Batthyány Zsigmondné
• az 1767-es úrbérrendezéskor Batthyány Imre alá tartozott 67 jobbágy és 2 zsellér
• a század végi népszámlálás szerint 692 lakosú volt Felsőszölnök (ebből 1 pap, 69 paraszt, 68 paraszt-gyermek, 37 zsellér, 18 egyéb, 133 fiúgyermek - a nők száma 366), 95 ház állt
• 1783-ban a lakosok száma 692 volt

19. század

• 1857-ben a lélekszám 936 fő volt
• 1900-ban 1398 lakost írtak össze

Jelenlévő összes népesség:

Év	Összlakosság
1870	1169
1880	1178
1890	1283
1900	1398

20-21. század

Kivándorlások

Magyarországon 1890-ben tetőzött az agrárválság, ennek hatására sok magyar vándorolt ki az országból, a legtöbben a szentgotthárdi járásból. Felsőszölnökön 1904-ben 7 ember igényelt útlevelet, 1905-ben már 83 fő. Ezután az igénylések száma csökkenésnek indult.

Az 1920-as években változtak az útlevél-kiadási szabályok, így a felsőszölnöki lakosok is Ausztriába kértek útlevelet, hogy oda megérkezésük után továbbutazzanak Brazíliába.

Az 1927. évi látogatásán Margitai József kormányfőtanácsos bejárta a környéket, és jelentésében leírta, hogy sok lakos megjárta már Amerikát, ott pénzt gyűjtve hazatértek, a keresetüket földvásárlásra és új házak építésére fordították.

kivándorlók száma
az 1920-as évekig+		az 1920-as évektől++
1904	7 fő	1927	8 fő
1905	83 fő	1928	6 fő
1906	42 fő
1907	20 fő

⁺ a kivándorlások úticélja: USA, főleg Pennsylvania állam, Chicago és Betlehem városok
⁺⁺ a kivándorlások úticélja: Kanada és Dél-Amerika, főleg Brazília, Argentína és Uruguay

Nemzetiségi eloszlás

• Felsőszölnök nemzetiségeinek megoszlása 1941-ben:

Népesség	férfi	magyar	német	szlovén	egyéb
1612	813	242	11	1359	-

A falu lakossága más kutatások, így Pável Ágoston alapján is majdhogynem színszlovén volt. A közművelődési egyesületek által terjesztett magyarosítás és főleg a Muravidék visszacsatolása utáni fokozott propagandák hatására vallották itt is többen magyarnak magukat, holott valójában szlovénok voltak. A második világháború után a kitelepítést elkerülendő, több ember vallotta magát magyarnak, de szlovén anyanyelvűnek.

• 1949-ben a falu lakosszáma: 1603 fő

• 1949 és 1960 között a megromlott politikai és gazdasági viszonyok miatt kb. 300 ember hagyta el a falut. Többeket kitelepítettek, mint kulákot, mások a zöldhatáron keresztül külföldre szöktek.

• Az 1980-as, szlovén falvakat felmérő tanácsi minősítés eredményei:

összesen	egyértelműen nemzetiségi	nemzetiségileg vegyes, nyelvileg nem asszimilálódott	nemzetiségileg vegyes, nyelvileg asszimilálódott
904	788	116	-

• Az önmagukat szlovén nemzetiségűnek, szlovén anyanyelvűnek vallók, illetve a szlovénül beszélők számának változása 1980-ban, az 1990. évi és a 2001. évi népszámlálás adatai szerint:

Év	Összlakosság	Önmagukat szlovén nemzetiségűnek vallók	Önmagukat szlovén anyanyelvűnek vallók	Szlovénül beszélők
1980	922	792	825	n.a.
1990	756	664	665	700
2001	682	451	467	n.a.

• A lakosság száma a KSH adatai szerint

Jelenlévő összes népesség
1910	1456
1920	1476
1930	1497
1941	1612
1949	1603
1960	1319
1970	1154

Állandó népesség
1970	1212
1980	1003
1990	793
2001	684
2011	592

Lakónépesség
1970	1094
1980	922
1990	756
2001	682
2011	572

• A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2000-2005):

Népességcsoport	2000	2001	2002	2003	2004	2005
Teljes népesség	712	696	679	670	666	664
Férfi	362	365	348	345	341	338
Nő	350	341	331	325	325	326
0-5 évesek	51	50	49	34	37	29
6-14 évesek	54	52	50	65	62	67
15-18 évesek	15	13	13	20	22	22
19-54 évesek	380	377	375	350	348	215
55-60 évesek	54	41	29	49	40	191
61 éves felett	158	163	163	152	157	140
Külterületi lakosok	178	179	194	196	196	198

• A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2006-2012):

Népességcsoport	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012
Teljes népesség	649	633	621	613	605	590	592
0-2 évesek	9	11	14	11	10	9	11
3-5 évesek	15	14	11	8	11	13	10
6-13 évesek	59	57	48	50	45	32	37
14-17 évesek	23	23	28	27	27	35	27
18-54 évesek	346	332	329	326	320	309	311
55-59 évesek	36	40	34	38	42	51	53
60-69 évesek	68	64	74	72	69	65	67
70-79 évesek	68	67	60	51	52	50	49
80 évesek és felette	25	25	23	30	29	26	27

• A teljes lakosság és a lakások száma 2017. január 1-én:

Teljes népesség	584
Lakások száma	291

• A teljes lakosság illetve a nemenkénti bontás 2017. január 1-én, illetve 2018. január 1-én:

	2017	2018
Teljes népesség	576	572
Nők	287	286
Férfiak	289	286

Összesítő táblázat

1870	1880	1890	1900	1910	1920	1930	1941	1949	1960	1970	1980	1990	2001	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2017	2018
1169	1178	1283	1398	1456	1476	1497	1612	1603	1319	1154	922	756	682	712	696	679	670	666	664	649	633	621	613	605	590	592	576	572

Források

• Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469