Fenyves sisakgomba

	A fenyves sisakgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; halálosan mérgező	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6d/Tox_Deadly_icon.svg/36px-Tox_Deadly_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Fenyves sisakgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Strophariaceae;
Nemzetség:	Galerina;
Tudományos név
	Galerina marginata; (Batsch) Kühner (1935)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fenyves sisakgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyves sisakgomba témájú médiaállományokat és Fenyves sisakgomba témájú kategóriát.

A fenyves sisakgomba vagy fenyő-tőkegomba vagy fenyves turjángomba (Galerina marginata) a harmatgombafélék családjába tartozó, az északi féltekén elterjedt, halálosan mérgező gombafaj.

Megjelenése szerkesztés

A fenyves sisakgomba kalapjának átmérője 1–5 cm, alakja eleinte kúpos, domború, majd laposan kiterül. Felülete sima, áttetszően bordás. Színe okkersárga, sárgásbarna, fahéjbarna; nedvesen sötétebb, kiszáradva fakóokker színű. Húsa vékony, sárgásbarna; íze és szaga enyhén lisztes.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Fiatalon okkerszínűek, később fahéjbarnák. Spórapora barna. Spórái 8-10 x 5-6 mikrométeresek, elliptikusak, felületük szemölcsös.

Tönkje 2–8 cm hosszú és 0,3-0,8 cm vastag. Alakja hengeres, gyakran görbe, belül üreges. Színe felül világosbarna, lefelé rozsdabarna, felületét fehéres szálacskák borítják. Vékony, barnás, könnyen lemálló gallérja van.

Hasonló fajok szerkesztés

Hasonlít az ehető csoportos tuskógombára és az ízletes tőkegombára.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Az egész északi féltekén elterjedt, Eurázsiában és Észak-Amerikában; ezenkívül megtalálták Ausztráliában is. Magyarországon nem gyakori. Korhadó fenyőtörzseken, ritkábban lombos fákon élő szaprofita faj. Szeptembertől novemberig terem legtöbbször csoportosan, de egyesével is előfordulhat.

Mérgező, halált is okozhat. A gyilkos galócához és a Hegyeskalapú galócához hasonlóan amatoxinokat tartalmaz. A mérgezés tünetei hasi fájdalom, hányás, hasmenés, csökkenő testhőmérséklet és ha a beteg nem kap orvosi segítséget, átlagosan hét nap múlva a máj- és vesekárosodásba belehalhat.