Főmenü megnyitása

Ferdinand Mayerhofer von Grünbühel (Bécs, 1799. május 16.Klagenfurt, 1869. március 26.) osztrák altábornagy, szerbiai konzul.

Ferdinand von Mayerhofer
Ferdinand von Mayerhofer Litho.jpg
Született 1798. május 16.[1]
Bécs
Meghalt 1869. március 26. (70 évesen)[1]
Klagenfurt am Wörthersee
Állampolgársága osztrák
Rendfokozata tábornok
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand von Mayerhofer témájú médiaállományokat.
Ferdinand Freiherr von Mayerhofer

PályafutásaSzerkesztés

1817-től a haditengerészetnél szolgált, 1821-ben a flotta kötelékében részt vett a Nápoly elleni akcióban.1825-ben szárazföldi haderőhöz került, a 20. gyalogezred főhadnagyaként, a bécsújhelyi katonai akadémián tanított matematikát, majd térképészeti felméréseket végzett Ausztriában, majd a vezérkarnál szolgált. 1841-ben őrnaggyá léptették elő. Részt vett az 1843-as Tirol-vorarlbergi hadjáratban, majd külügyi szolgálatba lépett, mint szerbiai konzul.

1848-ban már az 57. gyalogezred ezredese lett. Belgrádból szervezte a délvidéki szerb felkeléseket (szerb önkéntesek, felszerelés). 1848 szeptemberétől ő maga is a Délvidéken tartózkodott és Stevan Šupljikac megérkeztéig szervezte a felkelőket. 1848 december végétől Šupljikac halála miatt a délvidéki szerb csapatok főparancsnoka lett. Pancsova védelméért megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét (bár az összecsapás előtti haditanácson a város feladását javasolja, és a siker inkább alparancsnokainak volt köszönhető). 1849-től a Szerb Vajdaságot is magába foglaló VII. katonai kerület parancsnoka lett. 1849 márciusától vezérőrnagy. Szerbiai tartózkodásának eredményeként megértően viszonyult a szerb nemzeti követelésekhez, így nem értett egyet az olmützi oktrojált alkotmánnyal, de uralkodója ellen nem tehet semmit. 1850-ben bárói rangra emelték, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság alvajdája (kormányzója) lett. 1856 altábornagyként lépett nyugállományba.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)

ForrásokSzerkesztés

  • Kossuth Lajos 1848/49-ben: Kossuth Lajos, Barta István
  • A Magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története: Thim József
  • Ludwig Welden von Hartmann: Mein Journal (Az én naplóm)