Figyelmi kontroll
A figyelmi kontroll (más néven endogén vagy végrehajtó figyelem) jelenti az egyének azon képességét, hogy megválassza figyelmének irányát, tárgyát, és azt, hogy mit hagy figyelmen kívül.[1] Hétköznapi fogalmazásban a figyelmi kontroll megegyezik az egyén koncentrációs képességével. Fő mediátora az agy frontális területei, többek között az anterior cinguláris kéreg, a figyelmi kontroll szorosan összefügg más végrehajtó funkciókkal, például a munkamemóriával.[2][3]
A kutatás általános áttekintése szerkesztés
A figyelmi rendszer az agyban három hálózatra osztható, ezek: éberségi hálózat, orientációs hálózat és végrehajtó hálózat. E három hálózat alapos tanulmányozásra került kísérleti dizájnok keretében felnőttekkel, gyermekekkel és majmokkal, figyelmi rendellenességek jelenlétében és hiányában.[4] Kutatási tervek között szerepel a Stroop-feladat[5] és az Eriksen-feladat (flankerfeladat), amelyek végrehajtó kontrollfunkciókat mérnek, kombinálva eseményhez kötött funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI). Míg a kutatási dizájnok egy része kifejezetten a figyelem egy aspektusára irányul (mint a végrehajtó kontroll), más kísérletek több terület együttes működését vizsgálják, feltárva az esetleges interakciókat az éberségi, orientációs és a végrehajtó kontrollhálózatok között. Az elmúlt időszak legjelentősebb mérőeszköze a Jin Fan és Michael Posner által tervezett figyelmihálózat-teszt (ANT), mely pontosság- és reakcióidő-értékekkel szolgál mindhárom figyelmi hálózatról, így lehetővé téve azok összehasonlítását. Az ANT egy viselkedéses teszt, mely az egyszerűségre törekszik, így elvégezhető gyermekek, páciensek és állatok által is.[6] A feladatban a részvevőknek egy, a képernyőn megjelenő nyíl irányát kell jelezni több változó feltétel mellett, miközben a képernyő közepére rögzítik tekintetüket.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Astle, D. E. (2009). „Using Developmental Cognitive Neuroscience to Study Behavioral and Attentional Control”. Developmental Psychobiology 51 (2), 107–118. o. DOI:10.1002/dev.20350. PMID 18973175.
- ↑ Posner, M. I. (1990). „The attention system of the human brain”. Annual Review of Neuroscience 13, 25–42. o. DOI:10.1146/annurev.ne.13.030190.000325. PMID 2183676.
- ↑ Astle, D. E. (2011). „Interactions between attention and visual short-term memory (VSTM): What can be learnt from individual and developmental differences?”. Neuropsychologia 49 (6), 1435–1445. o. DOI:10.1016/j.neuropsychologia.2010.12.001. PMID 21185321.
- ↑ Fan, Jan (2002). „Testing the Efficiency and Interdependence of Attenional Networks”. Journal of Cognitive Neuroscience 14 (3), 340–347. o. DOI:10.1162/089892902317361886. PMID 11970796.
- ↑ Markman, Art (2012. szeptember 11.). „Disgust, Morality, and Attention”. Ulterior Motives. (Hozzáférés: 2012. október 21.)
- ↑ Fan, J. (2002. április 24.). „Testing the efficiency and independence of attentional networks”. Journal of Cognitive Neuroscience 14 (3), 340–347. o. DOI:10.1162/089892902317361886. PMID 11970796.
- ↑ Adólfsdóttir, Steinunn (2008). „The Attention Network Test: A Characteristic Pattern of Deficits in Children with ADHD”. Behavioral and Brain Functions 4 (1), 9. o. DOI:10.1186/1744-9081-4-9. PMID 18269768. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Attentional control című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.