Fitód borvízforrásai

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 1.

A hosszúaszói völgyben fekvő Fitód borvízforrásai a Fitód-pataka mentén törnek a felszínre.[1]

Története

szerkesztés

Benkő Károly 1853-ban írt Csík, Gyergyó, Kászon leírások. Két t.i. általános és részletes osztályokban c. kötetében már említést tesz a Fitód-pataka völgyében feltörő forrásokról, „...északon – gyenge, fejér színű zavaros”, a „... délin – jó iható kén és vas anyagokból áll”. Vitos Mózes szerint a Fitódi borvíz néven ismert forrás „ édesvizzel elvegyülvén, fehérszínű, zavaros és egy kissé gyenge, de azért iható és mindennapi használatban van.” (Csíkmegyei füzetek, 1894)

A településen ismert még két borvizes kút, valamint a Fitódeleji-, Puskaporos-, Vargák- és az Adorján-borvíz. Az utóbbi három forrást lelkes csíkszeredai környezetvédők az elmúlt években[mikor?] újrafoglalták. Fitódon létezik még egy hidrogeológiai fúrással feltárt forrás, az F327-es, mely magánkézben van. Egyéb kisebb források is léteznek a környéken.

A település keleti határában, a Puskaporos borvíz mellett régen fürdőmedencét alakítottak ki. A Kőszegi-fürdő napjainkban elhagyatott, csak a medence romjai láthatók.

Jellegzetessége

szerkesztés

A fitódi borvízforrások kalcium-hidrogénkarbonátos és magnézium- kalcium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizek.

  1. A borvíz a szénsavat tartalmazó, gyógy- vagy ásványvíz erdélyi neve.
  • Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
  • Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.

További információk

szerkesztés