Fogyatékosságügyi politika

A fogyatékosságügyi politika az elmúlt évtizedben új szakpolitikaként jelent meg, melynek részben horizontális - tehát más politikákra is érvényes -, részben önálló szakpolitikai elemei vannak.

Nemzetközi fogyatékosságügyi politikaSzerkesztés

Nemzetközi dokumentumok

- Európai Szociális Charta 1961.: elismeri a fogyatékosok jogát a társadalomba való beilleszkedéshez

- ENSZ Nyilatkozat 1971: a fogyatékosok és a nem fogyatékosok jogegyenlőségét mondja ki, a fogyatékosoknak joguk van az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, családi élethez

- 1981 Fogyatékosok Nemzetközi Éve

- 1983-1992 a Fogyatékosok Évtizede

- 1982 ENSZ Világprogram: ajánlásokat tesznek közzé, melyek a fogyatékosok ellátásáról, rehabilitációjáról szólnak

- 1993. ENSZ meghatározta a fogyatékosok esélyegyenlőségének kritériumait, amely az esélyegyenlőségi törvény alapja is

- 2002. Madridi Nyilatkozat (a fogyatékosokat is megilletik azok a jogok, amik a nem fogyatékosokat; önálló állampolgároknak és fogyasztóknak kell őket tekinteni; nagyobb önállóságot, felelősséget kell biztosítani az őket érintő ügyekben; támogató, hozzáférhető környezet kialakítása)

- 2006. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény. A nemzetközi fogyatékosságügyi politika alapdokumentuma a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény. Az Egyezményhez és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvhöz Magyarország a világon elsőként csatlakozott. (Az Egyezményt Jamaica hamarabb ratifikálta, de az Egyezményt ÉS a Kiegészítő Jegyzőkönyvet is elsőként hazánk hirdette ki törvényben 2007-ben. Az Egyezmény 20 ország csatlakozását követően 2008. május 4-én lépett hatályba Magyarországon.

MagyarországonSzerkesztés

A magyarországi fogyatékosságügyi politika alapdokumentuma az Országos Fogyatékosügyi Program, melynek megalkotását a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény írja elő. Az új Országos Fogyatékosügyi Programot az Országgyűlés fogadta el 2006-ban a 10-es számú országgyűlési határozatával.

Az új Országos Fogyatékosügyi Program alapján a Kormány is elkészíti saját cselekvési tervét; melyre lásd az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozatot.

Az Országos Fogyatékosügyi Program megismerhető az olvasási nehézséggel küzdők számára "könnyen érthető" formában, a hallássérült emberek számára jelnyelvi változatban, a látássérült emberek számára pedig "braille-írásmóddal".[1]

A fogyatékosságügyi politika alakításában a Kormány tanácsadó szerveként az Országos Fogyatékosügyi Tanács vesz részt.[2]

Országos jelentőségű érdekvédelmi szervezetekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés