Fosszilis tüzelőanyagok
A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek ipari, erőművi felhasználása általános (pl. elégetésével gőzt fejlesztenek, amivel egy turbinát hajt meg, melyhez hozzákapcsolt generátor útján származtatott energiahordozót, elektromosságot fejlesztenek).
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/66/Combustibles_fossiles.png/250px-Combustibles_fossiles.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/Global_Carbon_Emissions.svg/250px-Global_Carbon_Emissions.svg.png)
Elégetésük szennyezőanyagokat juttat a légkörbe. Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid hőfogó gázok, amelyek a sugárzási kényszerrel erősítik az üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet. Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben, az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket hagy maga után.
2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás 52%-kal csökkenhet, 2075-re pedig 71%-kal, amennyiben az emberiség vált a megújuló energiaforrásokra. Energiatakarékos – 4,2–3,6 liter/100 km – autók kifejlesztése, valamint nap- és vízenergia kiaknázása a cél.
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés- EPA
- "Energiaválság jön?" Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- "Jövő energiája" – Michael Parfit (National Geographic)
- "Kifogynak a fosszilis tüzelőanyagok?" – Mark Bradley
- Üvegházhatású gázok
- A jövő energiahordozói