Fresnel-zóna

Adóantenna és vevőantenna közötti térrész, melyben a tényleges energiaátvitel történik

Fresnel-zónának nevezzük az adó- és a vevőantenna között azt a térrészt, amely ténylegesen részt vesz a két pont közötti energiatovábbításban. Az elsődleges Fresnel-zóna a leglényegesebb, mivel ebben a tartományban történik az energiatovábbítás 75%-a. Stabil pont-pont összeköttetések esetén elsődleges szempont, hogy ebben a zónában ne legyen semmi, ami árnyékoló hatást fejt ki a rádióhullámokra.

A Fresnel-zóna mérete[1] szerkesztés

 

A Fresnel-zóna maximális sugarát az AB vonal felénél határozhatjuk meg.

 

Belátható, hogy ha a Fresnel-zóna határvonalának bármely pontján olyan reflektáló pont van, ami AB pont között fejt ki reflekáló hatást, akkor ez a reflektált jel ellentétes fázissal jut el egyik pontról a másikra, így gyengíti az átvitt jel térerősségét.

Az AN1N0 és a BN0N1 háromszögekből adódóan:

 

 

 

Eből következően az elsődleges Fresnel-zóna maximális sugara:

 

Továbbá kiszámíthanjuk az n-edik zóna sugarát:

 

A Fresnel-zóna formája egy olyan forgásellipszoid, amelynek fókuszai A és B pontokban vannak.

Jegyzetek szerkesztés

  1. M.P. Doluhanov. Rádióhullámok terjedése (1978)