Fulvosav

A fulvosavak a növényi és állati sejtek különböző baktériumok által, különböző környezetben lebontott molekulacsaládjának összefoglaló elnevezése. A fulvosavak minden élő anyag aerob bomlásakor képződő, legalább három megfelelő mikroba faj egymást követő generációi által kiválasztott, látszólag örök életű, élő szervezetek számára védő hatású fitokemikáliák. A fulvosavak a földi körülmények között kialakuló bonyolult szerkezetű, a humifikálódás során többször is változó, tulajdonságaikat kivételesen változtatni, módosítani képes természetes szerves molekulacsalád. A fulvosavak gyakorlatilag minden más szervetlen és szerves anyaggal reagálni képes, kis molekulasúlyú, vízben, és bármilyen pH értékű savakban és lúgokban is oldódó, bioaktív, sárga színű szerves molekulák.

Egy tipikus fulvosav szerkezeti képlete

A mikroorganizmusok a talajtulajdonságokat befolyásoló és a számukra táplálékul szolgáló nagy molekulasúlyú humuszanyagokat nagy energiatartalmú kisebb molekulájú fulvósavakra bontják. A humuszanyagoknál kisebb molekulasúlyú fulvosavak a növények biokémiai folyamataiban vesznek részt, a növények anyagcsere folyamatait szabályozzák. Humuszanyagok és fulvosav nélkül nem lenne élet.

A fulvosavak ásványokat szintetizálnak, stimulálják a sejtnövekedést és osztódást, a csírázást és szabályozzák a talaj pH-értékét és a sejtmembránok áteresztőképességét, a növény légzését, támogatják a klorofillszintézist, a gyökerek növekedését és a keringési rendszert, növelik a terméshozamot, csökkentik a növényi stresszt és a hervadást. A fulvosavak javítják a növény szárazságtűrő képességét és ellenállóvá teszik a növényeket a rovarfertőzésekkel szemben, méregtelenítenek, semlegesítik a mérgező gyomirtó és növényvédő szereket.

Források

Dr. Pádi Gyula, dr. Dudás Erzsébet, Ürmösi Miklós, Tóth Béla, Nemes Árpádné, Simon László: Eljárás természetes eredetű szerves anyagok oxidatív előkezelésére (magyar szabadalom, 1980; lajstromszáma: 182147). http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU

További információk

Senesi, N. (1990) Analytica Chimica Acta, 232, 51-75. Amsterdam, The Netherlands: Elsevier.

Backer, W. E. (1973) Geochimica et Cosmochimica Acta, 37, 269-281.

Prakash, A. (1971). Fertility of the Sea, 2, 351-368.

Rashid, M.A. (1985). Geochemistry of Marine Humic Substances. New York: Springer-Verlag.

Buffle, J. (1988). Complexation Reactions in Aquatic Systems: An Analytical Approach. Chichester: Horwood.

Salk, P. L., & Parker, L. W. (1986). A New Agricultural Biotechnology: Potential Applications in Arid and Semi-Arid Zones. American Association for the Advancement of Science and the Government of LaRioja, Argentina.

Jackson, William R. (1993). Humic, Fulvic and Microbial Balance: Organic Soil Conditioning. Evergreen, Colorado: Jackson Research Center.