Karcsú gömböskosbor

növényfaj
(Gömböskosbor szócikkből átirányítva)

A karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa) a kosborfélék családjába tartozó, Európa hegyi rétjein élő, Magyarorzágon fokozottan védett növényfaj.

Infobox info icon.svg
Karcsú gömböskosbor
Traunsteinera globosa Italien Grödner Joch 842.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Egyszikűek
Rend: Spárgavirágúak
Család: Kosborfélék
Nemzetség: Traunsteinera
Tudományos név
Traunsteinera globosa
(L.) Rchb. (1842)
Szinonimák

Orchis globosa L.

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karcsú gömböskosbor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú gömböskosbor témájú médiaállományokat és Karcsú gömböskosbor témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A karcsú gömböskosbor 20–60 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Az ikergumók csupaszok, hosszúkás- gömbölydedek. Tőlevélrózsája nincs, a 4-5 (8) levele a száron egyenletesen elosztva nő. A levelek hosszúkás-lándzsásak, színük hamvasan kékeszöld. A legalsó levél hossza 8–16 cm, szélessége 1,5–3 cm, csúcsa tompa; a felsőbbek kisebbek, keskenyebbek, végük kihegyesedik. A virágzat murvalevelei 0,7-1,1 cm hosszúak, 0,15-0,24 cm szélesek, alakjuk keskeny-lándzsás.

Május közepétől július közepéig virágzik. 40-65 db halványrózsaszín, gyengén illatos virág alkotta fürtvirágzata eleinte széles kúpos, majd a csúcsi virágok kinyílásával gömbölyűvé válik. A lepellevelek csúcsa hosszan elkeskenyedik, a végén bunkószerűen kiszélesedik. A külső lepellevelek (szirmok9 hossza 6,5-9,5 mm, szélessége 2–3 mm. A belső lepellevelek 4,5-6,5 mm hosszúak, 2,4-3.5 mm szélesek. A mézajak háromkaréjú, 5,5-7,5 mm hosszú, 4–7 mm széles, bíborpirosan vagy sötétrózsaszínen pettyezett. Sarkantyúja vékony, lefelé hajló, hossza 2,5-3,7 mm.

Termése 6–9 mm hosszú, 3–4 mm széles toktermés, benne átlagosan 2400 (700-6270) apró maggal.

ElterjedéseSzerkesztés

Európa hegyvidékein honos, Északkelet-Spanyolországtól (Pireneusok) kezdve Dél-Franciaországban, az Alpokban, a Kárpátokban és Bulgária hegyvidékéin is él, de a Krím-fészigeten és Észak-Kaukázusban is vannak állományai. Magyarországon jelenleg csak az Északi-középhegység hegyi rétjein fordul elő (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység). A Gyertyánkúti-réten viszonylag nagy egyedszámban található meg.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

Szubalpin növény, hegyi réteken, szőrfűgyepekben, alhavasi gyepekben él. Mészkerülő, az enyhén savas kémhatású talajokon fejlődik. Élőhelyein a talaj kémhatását pH 5,0-6,27 közöttinek (átlag pH 75,66) mérték.

A csírázás után két évvel jelenik meg a felszínen. Élettartama 15-30 év. Nem virágzik minden évben, a csak vegetatív hajtást hozó egyedek aránya egy évben 30-65% között változik. Hajtásai április-májusban jelennek meg, Magyarországon május közepe és július közepe között virágzik; középnapja június 16. A termések július végére-augusztus elejére érnek meg. Levelei a nyár végéig zöldek maradnak.

Nektárt nem termel, de illatával mégis képes magához csábítani a megporzó rovarokat (lepkéket, bogarakat, kétszárnyúakat és hártyásszárnyúakat). Illatával és színezetével a nektártermelő növényeket (mint a réti here) utánozza és így csapja be a beporzóit. A virágok megtermékenyülési aránya 35-80%.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A karcsú gömböskosbor viszonylag nagy területen elterjedt és franciaországi, németországi és svájci állományai az Alpokban stabilak. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Az alacsonyabb hegyi legelőkön állományai a túllegeltetés és az eutrofizáció miatt visszaszorulóban vannak. Magyarországon a hegyi rétek kaszálásának felhagyása miatt élőhelyei a beerdősülés miatt megszűnhetnek. Az országban eddig összesen 16, 1990 óta 9 állományát mérték fel, visszaszorulása 44%-os. 1982 óta védett, 1993 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Simon Tibor - A Zempléni-hegység botanikai értékei. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS, 30:407-414 2006[halott link]