Főmenü megnyitása

A karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa) az egyszikűek (Liiopsida) osztályába a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó orchidea faj.

Infobox info icon.svg
Gömböskosbor
Traunsteinera globosa
Traunsteinera globosa
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liiopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Orchidoidea
Nemzetség-
csoport
:
Orchideae
Nemzetség: Traunsteinera
Rchb. (1842)
Faj: T. globosa
Tudományos név
Traunsteinera globosa
(L.) Rchb. (1842)
Szinonimák

Orchis globosa L.

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gömböskosbor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gömböskosbor témájú médiaállományokat és Gömböskosbor témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

20–60 cm magas, évelő növény. Az ikergumók csupaszok, hosszúkás- gömbölydedek. Tőlevélrózsája nincs, a levelek a száron egyenletesen elosztva nőnek, hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, színük hamvasan kékeszöld. A virágok a nyílás kezdetén kissé csúcsos, majd gömbölyű, tömött virágzatot alkotnak, halvány rózsaszínűek. A virágok gyengén illatosak. A külső lepellevelek bunkószerűen kiszélesednek, a mézajak rövid, 3 karéjú, vörösen pettyes. A fő virágzási ideje június közepe, de már május közepétől kezdhet virágozni.

Termése 6-9 mm hosszú, 3-4 mm széles toktermés.

ElterjedéseSzerkesztés

Európa hegyvidékein élő montán azaz kifejezetten hegyvidéki faj. Északkelet-Spanyolországtól (Pireneusok) kezdve Dél-Franciaországban, az Alpokban, a Kárpátokban és Bulgária hegyvidékéin is él, de a Krím-fészigeten és Észak-Kaukázusban is vannak állományai. Magyarországon jelenleg csak az Északi-középhegység hegyi rétjein él (Mátra, Bükk, Zempléni-hegység). A Gyertyánkúti-réten viszonylag nagy egyedszámban fordul elő.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

Szubalpin növény, hegyi réteken, szőrfű gyepekben él. Mészkerülő, az enyhén savas kémhatású talajokon fejlődik. Nektárt nem termel, de illatával mégis képes magához csábítani a megporzó rovarokat (lepkéket, bogarakat, kétszárnyúakat és hártyásszárnyúakat). A legújabb kutatások szerint illatával és virágzatával nektár termelő növényeket utánoz és így csapja be a beporzóit, a vizsgálatok szerint a réti herét (Trifolium pratense) utánozza.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Európai állományai az Alpokban stabilak, de az alacsonyabb hegyi legelőkön az állománya a túllegeltetés és az eutrofizáció miatt visszaszorulóban van. Magyarországon a hegyi rétek kaszálásának felhagyása miatt élőhelyei megszűnhetnek a beerdősülés miatt. Az elmúlt 20 évben állománya 44%-al csökkent, emiatt veszélyeztetett faj, eszmei értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  1. Simon Tibor - A Zempléni-hegység botanikai értékei. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS, 30:407-414 2006