Főmenü megnyitása

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

A tisztességtelen verseny elleni jogszabályok általában megfogalmazzák a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. Magyarország tekintetében az 1996. évi LVII. törvény és az Európai Unió versenyjogának szabályai egyaránt alkalmazandók.

Az Európai Unió szabályozásaSzerkesztés

Az erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról az európai uniós jogban az Európai Unióról szóló szerződés 102. cikke[1] rendelkezik.

„A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.[2]

A magyar szabályozásSzerkesztés

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény V. Fejezete[3] 21. §-a rendelkezik erről.

Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

  • a) az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;
  • b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;
  • c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;
  • d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;
  • e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;
  • f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;
  • g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
  • h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;
  • i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy
  • j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.[4]

A gazdasági erőfölény fogalmaSzerkesztés

A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

  • a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;
  • b) a vállalkozás, illetve vállalkozás-csoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
  • c az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozás-csoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.[5]

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozás-csoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozás-csoport közösen.[6]

"A kereskedelemről szóló 2005-ös törvény 2015-ben hatályba lépett új 7/A§-a szerint a versenytörvény alkalmazása során megdönthetetlen vélelem áll fenn amellett, hogy az élelmiszer kiskereskedelem piacán gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás(csoport), amelynek az élelmiszer kiskereskedelmi értékesítésből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Erőfölénnyel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal az általános szabályok alkalmazásával járhat majd el, de csak a 2016. január 1-jét követően megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekkel szemben. Ezt követően bíróság előtt is bárki hivatkozhat majd a visszaélésszerű magatartás jogellenességére."[7] Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.[8]

A kereskedelmi törvény javaslatának indokolása szerint

„ "Az európai uniós és a magyar jog is tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést . Ennek megítélése azonban több szempont mérlegelésén múlik. A 3. új 7/A. §-sal egészíti ki a Kertv.-t, amely gazdasági erőfölényt állapít meg a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán – mint érintett piacon –, amennyiben a vállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot . Ez a törvényi vélelem önmagában nem jelent semmilyen hátrányt, csak akkor, ha a vállalkozás valamilyen módon visszaél ezzel az erőfölényével, ugyanakkor egyértelmű helyzetet teremt a versenyfelügyelet számára, mely persze más esetekben is megállapíthatja a gazdasági erőfölény létrejöttét.”

ŰrlapSzerkesztés

A Gazdasági Versenyhivatal űrlapot rendszeresített a vélt gazdasági erőfölényes helyzet bejelentésének megkönnyítésére. Erről a GVI tájékoztatót adott ki.[9]

ForrásokSzerkesztés

  • 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

JegyzetekSzerkesztés

  1. korábban a 82. cikke
  2. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=HU
  3. címe:A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
  4. 1996. évi LVII. törvény 21. §
  5. 1996. évi LVII. törvény 22. § (2) bek.
  6. 1996. évi LVII. törvény 22. § (3) bek.
  7. Jogi fórum - Horányi Márton cikke, 2015
  8. 1996. évi LVII. törvény 22. § (1) bek.
  9. http://www.gvh.hu/szakmai_felhasznaloknak/urlapok/tajekoztato_gazdasagi_erofoleny_valo_visszel_bejel.html