Gene Siskel

filmkritikus és újságíró

Eugene Kal Siskel (Chicago, 1946. január 26. – Evanston, Cook megye, 1999. február 20.) filmkritikus és újságíró volt. Roger Eberttel együtt több filmes műsort is vezetett 1975-től 1999-ig.

Gene Siskel
Gene Siskel at the 61st Academy Awards.jpg
Született 1946. január 26.[1][2][3]
Chicago
Elhunyt 1999. február 20. (53 évesen)[1][2][3]
Evanston
Állampolgársága amerikai
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • Yale Egyetem
  • Culver Academies
  • Defense Information School
  • Pierson College
Halál okaagyrák
Sírhelye Illinois

A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Siskel témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Chicagóban született, Ida és Nathan William Siskel gyermekeként.[4] Szülei orosz zsidó bevándorlók voltak. Gyerekkorában meghaltak a szülei, így nagyszülei nevelték fel.[5] A Culver Academies tanulója volt, és 1967-ben érettségizett filozófiából a Yale Egyetemen. Két évvel később állást talált a Chicago Tribune-nál.[6]

Első filmes kritikája a Rascal című filmé volt, amelyet a Chicago Tribune-hoz kerülése előtt egy hónappal írt.[7]

1975-ben ismerkedett meg Roger Eberttel, és elkezdtek egy közös műsort vezetni a helyi WTTW nevű csatornán, amelyből később a Sneak Previews lett. Ebert és Siskel vezették be a "felfelé és lefelé mutató hüvelykujj" rendszert, amely népszerű lett.

Habár egyikük sem volt vendégszereplő egyetlen filmben vagy tévésorozatban sem (a talk show-k kivételt képeztek), mivel úgy vélték, hogy az "aláásná a felelősségüket", egyikük "sem bírta megállni", hogy szerepeljenek a The Critic című rajzfilmsorozat egyik epizódjában.[8] Az epizódban ők ketten külön válnak, és a főszereplő kritikust, Jay Shermant akarják társuknak.[9]

StílusaSzerkesztés

Kritikus stílusa kemény volt; Ebert így nyilatkozott róla: "Szerintem Gene azt érezte, hogy az egész filmet szeretnie kell a tetszése elnyerése érdekében".

Általában negatív kritikákkal illette a később mainstreammé váló filmeket (pl. Poltergeist, Thelma és Louise, A függetlenség napja, stb.)

Viszont Ebert azt is elmondta, hogy amikor Siskel talált egy filmet, ami tényleg tetszett neki, azt sokáig dicsőítette: "Biztosan tudom, hogy egy igazán jó film annyira boldoggá tett, hogy még egy hét múlva is a hatása alatt voltál."[10]

MagánéleteSzerkesztés

Felesége Marlene Iglitzen volt, akitől három gyereke született: Callie, Kate és Will.[11]

HalálaSzerkesztés

Siskelt 1998. május 9.-én rosszindulatú agydaganattal diagnosztizálták.[12] Három nappal később agyműtéten esett át.[13]

1999. február 23.-án hunyt el egy másik műtét komplikációi miatt. 53 éves volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. He Changed The Way We Look At Movies. Chicago Tribune, 1999. február 21. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  5. Farewell To Siskel Honors Private Side Of Public Man Chicago Tribune, February 23, 1999
  6. McG Thomas, Robert Jr.. „Gene Siskel, Half of a Famed Movie-Review Team, Dies at 53”, The New York Times, 1999. február 21. (Hozzáférés ideje: 2019. május 19.) 
  7. Chicago Tribune List of Siskel Reviews”, 1999. október 15. (Hozzáférés ideje: 2020. június 19.) 
  8. Siskel & Ebert episode: "Tribute to Gene Siskel"
  9. Episode summary: The Critic - Siskel & Ebert & Jay & Alice'. TV.com. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 4.)
  10. SISKEL & EBERT: A Tribute to Gene Siskel. Youtube . (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  11. Ebert, Roger. Life Itself: A Memoir. New York City, New York, USA: Grand Central Publishing, 312–323. o. (2011). ISBN 978-0446584968 
  12. Life Itself. Dir. Steve James. Part. Roger Ebert and Chaz Ebert. Magnolia, 2014.
  13. In Tribute: Legendary film reviewer leaves thumbprint on a nation of moviegoers”, The Star Press, 1999. március 27., 29. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 27.)