George David Low

amerikai űrhajós

George David Low (Cleveland, Ohio, 1956. február 19.Reston, Virginia, 2008. március 15.) amerikai mérnök, űrhajós.

George David Low

Született1956. február 19.
Cleveland
Elhunyt2008. március 15. (52 évesen)[1]
Reston
SírhelyVirginia
SzüleiGeorge Low
Iskolái
Űrben töltött idő42 845 perc
Repülések
A Wikimédia Commons tartalmaz George David Low témájú médiaállományokat.

Életpálya

szerkesztés

1978-ban a Lee University (Washington) mérnöki diplomát szerzett. 1980-ban a Cornell Egyetemen megvédte diplomáját. 1983-ban a Stanford Egyetemen Légügyi és Űrhajózási ismeretekből vizsgázott. 1980-1984 között a California Institute of Technology, Jet Propulsion Laboratory mérnöki csoportjának tagja. Több bolygóközi misszió felkészítésében, rendszerfejlesztésében vett részt.

1984. május 23-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Külön felkészítést kapott a Canadarm (RMS) manipulátor kar kezeléséből, az űrséták (kutatás, szerelés) módszertanából. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–26, STS–27, STS–29 és STS–30 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. 1993-ban tagja volt, az orosz képviselőkkel folytatott integrációs egyeztetésnek, az ISS vonatkozásában. 1994-ben igazgatója az űrállomás építését segítő űrséta és koordinációs részlegnek. 1995-től a NASA Jogalkotási Ügyek Hivatalában dolgozott, segítve az Egyesült Államok Kongresszusának, a programokban részt vevő szervezetek tájékoztatását a NASA tervezett programjairól. Három űrszolgálata alatt összesen 29 napot, 18 órát és 5 percet (714 óra) töltött a világűrben. Egy űrséta alatt közel 6 órát töltött (kutatás, szerelés) a világűrben. Űrhajós pályafutását 1996. február 20-án fejezte be. 1996-tól a Orbital Sciences Corporation Launch Systems Group (Dulles) munkatársa, 2006-tól alelnöke.

Űrrepülések

szerkesztés
  • STS–32, a Columbia űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A küldetés során útnak indítottak egy katonai kommunikációs műholdat, mely később geoszinkron pályára állt. Az út negyedik napján sikerült a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor robotkarjával befogni, majd a Földre visszahozni a 9724 kilogramm tömegű LDEF (Long Duration Exposure Facility) tudományos műholdat, amely a Challenger űrrepülőgép 1984-es STS–41–C küldetése óta keringett orbitális pályán. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 21 órát és 00 percet töltött a világűrben. 7 258 096 kilométert repült, 172 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–43, a Atlantis űrrepülőgép 9. repülésének küldetés specialistája. A legénység sikeresen pályairányba állította TDRS–5 távközlési műholdat. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 21 órát és 21 percet (213 óra) töltött a világűrben. 5 955 217 kilométert (3 700 400 mérföldet) repült, 142 kerülte meg a Földet.
  • STS–57, a Endeavour űrrepülőgép 4. repülésének hasznos teher parancsnoka. Az űrsikló robotkarjának segítségével visszanyerték az egy évvel korábban, az STS–46 útja során pályára állított négy és fél tonnás EURECA tudományos műholdat. A Spacelab laboratóriumban kereskedelmi jellegű mikrogravitációs kísérleteket végeztek. Egy űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 23 órát és 44 percet (226 óra) töltött a világűrben. 6 608 628 kilométert (4 106 411 mérföldet) repült, 155 kerülte meg a Földet.
  1. http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2008/03/19/AR2008031903469.html