Gephyromantis boulengeri

kétéltűfaj

A Gephyromantis boulengeri a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Gephyromantis boulengeri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Aranybékafélék (Mantellidae)
Alcsalád: Mantellinae
Nem: Gephyromantis
Faj: G. boulengeri
Tudományos név
Gephyromantis boulengeri
Methuen, 1920
Szinonimák
  • Gephyromantis boulengeri Methuen, 1920
  • Rhacophorus gephyromantis Ahl, 1929
  • Gephyromantis verrucosus Angel, 1930
  • Rhacophorus (Rhacophorus) gephyromantis — Ahl, 1931
  • Mantidactylus boulengeriBlommers-Schlösser, 1979
  • Mantidactylus (Gephyromantis) boulengeriDubois, 1992
  • Gephyromantis (Gephyromantis) boulengeriVences & Glaw, 2006
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gephyromantis boulengeri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gephyromantis boulengeri témájú médiaállományokat és Gephyromantis boulengeri témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, Maroantsetrától Ambiláig, valamint a Nosy Mangabe és Sainte-Marie szigeteken, a tengerszinttől 1200 m-es magasságig honos.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét George Albert Boulenger belga származású brit zoológus tiszteletére kapta.[1]

Megjelenése szerkesztés

Kis méretű Gephyromantis faj. Testhossza 25–30 mm, egyes populációinak egyedei (pl. Andasibe) kisebbek, mint más populációéi (pl. Nosy Mangabe sziget). Háti bőre szemcsézett, nem található rajta hosszanti bőrredő. Színe igen változatos, bár a sötétbarna dominál. Felső ajkán nincs folyamatos fehér sáv. Mellső lába úszóhártya nélküli, hátsón kezdetleges úszóhártya található. A hímek combján jól látható mirigy, torkuk alatt kettős, feketés színű hanghólyag található.[2]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. A keleti esőerőöv több természetvédelmi területén előfordul. Élőhelyének elvesztése fenyegeti a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invázív eukaliptuszfajok terjeszkedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése következtében.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Methuen, 1920 "1919" : Descriptions of a new snake from the Transvaal, together with a new diagnosis and key to the genus Xenocalamus, and of some Batrachia from Madagascar. Proceedings of the Zoological Society of London, vol. 1919, p. 349-355 (eredeti publikáció).
  2. Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln.

Források szerkesztés