Főmenü megnyitása

Get Your Wings címmel 1974. március 1-én jelent meg az amerikai Aerosmith együttes második nagylemeze, amelyet a Columbia (később a Sony) adott ki. Ez volt az együttes első olyan lemeze, amelyen már Jack Douglas producerrel dolgoztak együtt, aki az ezt követő nagy sikerű albumokon is segédkezett. A lemezre felkerült a Train Kept A-Rollin' című rhythm and blues klasszikus feldolgozása is, amely a mai napig a koncertprogram kedvelt darabjának számít. A dalt legelőször Tiny Bradshaw vette lemezre még 1951-ben. Az album kiadói támogatás hiányában nem aratott kiugró sikert, de a folyamatos koncertezésnek köszönhetően közel egy évig listán tudott maradni, és 1975-re aranylemez lett.[2]

Aerosmith
Get Your Wings
nagylemez
Megjelent 1974. március 1.
Felvételek 1973. december 17. - 1974. január 14. Record Plant Stúdió, New York
Stílus hard rock, blues-rock
Nyelv angol
Hossz 38:04
Kiadó Columbia, Sony
Producer Jack Douglas és Ray Colcord
Aerosmith-kronológia
Aerosmith
(1973)
Get Your Wings
(1974)
Toys in the Attic
(1975)
Kislemezek az albumról
  1. Same Old Song and Dance
    Megjelent: 1974. március 19.[1]
  2. Train Kept A-Rollin'
    Megjelent: 1974
  3. S.O.S. (Too Bad)
    Megjelent: 1974

Az albumról a Same Old Song and Dance, a Train Kept A-Rollin', és a S.O.S. (Too Bad) dalokat adták ki kislemezen, de különösebb sikert egyik sem ért el. A nagylemez a Billboard 200 lemezeladási listán a 100. helyen nyitott, majd a 70. helyig tornázta fel magát.[2] Az RIAA adatai alapján 1986-ra 2 millió példányban kelt el az Egyesült Államokban, 2001-re pedig átlépte a 3 millió fölötti példányszámot, így 3x-os platina minősítést szerzett.[3]

Információk a dalokrólSzerkesztés

Az album dalait még a stúdiómunkálatok megkezdése előtt, a Newbury Streeten található Drummer's Image nevű hangszerbolt alagsorában írta meg a zenekar négy hónap alatt.[4] Ezenkívül egy Beacon Street-i lakásban is születtek ötletek még 1973 nyarán. A nyitódal Same Old Song and Dance nyitóriffjét Joe Perry egy este találta ki egy kanapén heverészve.[5] A dalban elhangzó Got you with the cocaine, found with your gun sorokat a kislemezes kiadásra átírták You shady looking loser, you played with my gunra. A Lord of the Thighs Tom Hamilton elmondása szerint a hajnali sétáink során tapasztalt éjszakai élet szépségeit örőkítette meg.[6] A Steven Tyler által írt dallal egy „selyemkalapos stricivel” és prostituáltakkal való találkozásuk hangulatát kívánták megörökíteni.[6] A dal címe (A combok ura) William Golding regényére a Lord of Fliesra (A legyek ura) utal, amelyet akkor filmesítettek meg.[6] A kritikusok meglepődtek azon, hogy az együttes irodalmi utalást tett.[7] A dalban hallható zongoratémákat Tyler játszotta fel. Joey Kramer dobbevezetője nagymértékben hasonlít az egy évvel később kiadott Walk This Way elejére.

A Spaced már a stúdiómunkálatok közben született meg. A dal a világban zajló „káoszt” jellemzi. A Woman of the World című számot Tyler még a korábbi együttesében a The Strangeursban írta meg közösen Don Solomonnal.[5] Perry elárulta, hogy a Rattlesnake Shake (Fleetwood Mac) középrészét is felhasználták hozzá. Az S.O.S. (Too Bad) című számot sokan protopunk (punk előfutárnak) dalként tartják számon, melyre a morálisan megkérdőjelezhető szöveg is ráerősít. Az S.O.S. rövidítés a Same Old Shit szavakra utal.[5] A dal a városi élet, a drogok és a szex témaköreit boncolgatja. A Train Kept A Rollin című számot eredetileg Tiny Bradshaw írta meg és adta ki 1951-ben, de a Johnny Burnette and The Rock and Roll Trio is feldolgozta 1956-ban. Az 1960-as években a The Yardbirds tette ismertté a számot, és az Aerosmith feldolgozása is ezt a verziót vette alapul. A dal az együttes egyik védjegyévé vált, még manapság is gyakori a koncertek záródalaként.

A Seasons of Wither Tyler dala volt, akit egy téli táj inspirált a dal megírására.[8] A táj egy öreg csirkefarm közelében volt a Massachusetts állambeli Needhamben, ahol akkoriban Kramerrel együtt élt az énekes. Tyler így emlékezett vissza a szám megszületésére: Hajnaltájt feküdtem az ágyamban, hallgattam a fák süvöltését a csupasz fák között, és megihletett a melankolikus hangnem. Éppen azon bosszankodtam, hogy miért kell olyan sok adót fizetnem, és mivel dühösen mindig jól megy a dalírás, lementem a földszintre, bevettem néhány Tuinalt és Seconalt, meggyújtottam egy füstölőt, majd fogtam ezt a gitárt, amit Joey kukázott korábban, és megírtam a Seasons of Withert.[8] Joe Perrynek ez a kedvenc száma az együttes balladisztikus szerzeményei közül.[5] Az utolsó dalként szereplő Pandora's Box dallamát Kramer írta meg, akinek ez volt az első szerzeménye az együttes számára. A dal véglegessé formálásába már Tyler is besegített. Kramer egy vermonti tanyában írta meg a szám fő dallamát, a szövege pedig a nők egyenjógúsításáról szól, ami akkoriban közkedvelt téma volt.[8] A számot erősen inspirálták az 1960-as és '70-es évek soul zenészei.

Az album felvételeSzerkesztés

A lemez előkészítő munkálatai egy North End-i étterem hátsó helyiségében zajlottak le. Az album felvételei a New York-i Record Plant stúdióban kezdődtek meg 1973. december 17-én, és 1974. január 14-én fejeződtek be. Az anyag producere Jack Douglas lett, aki korábban olyan sztárokkal is dolgozott, mint Alice Cooper, Lou Reed, Miles Davis vagy a The Who.[9] Az együttműködés gördülékenyen zajlott le, Douglas az együttes jó barátja, szinte a hatodik tagja lett. Rajta kívül Ray Colcord is segédkezett a produceri teendőkben, míg a hangmérnöki feladatokat Jay Messina végezte el. Colcord a Spacedben billentyűs hangszereken is játszott, ezenkívül ő felügyelte a munkát és a határidő betartását. A számokat többé kevésbé élőben vették fel, melyek két hetet vettek igénybe. Douglas visszaemlékezése szerint iszonyatos lámpalázuk volt a stúdióban, akárhányszor kigyulladt a piros lámpa, leblokkoltak. A drogdealerek rendszeresen felbukkantak, a srácok meg egyfolytában egymást szekálták, kínozták. Nem volt tehát könnyű menet, állandóan napirenden voltak a balhék.[5] Kramer szerint mindenkin nagy nyomás nehezedett a felvételek ideje alatt, ugyanis mindenki azt akarta, hogy feszesebb és profibb legyen a játéka.[7] A dobos a bal kezével fordítva fogta a dobverőt, hogy hangosabban szóljon a pergő. Ettől viszont hólyagos és sebes lett a keze, ezért Henry Smith dobtechnikus (aki korábban John Bonhammel is dolgozott) javaslatára kesztyűben folytatta a dobolást.[7]

Már majdnem véget ért a stúdiómunka, de egy dal még kellett a lemezre. Így az utolsó pillanatban a C felvevő helyiségben született meg a Lord of the Thighs. A Same Old Song and Dance és a Pandora’s Box fúvós szólamait az Elephant’s Memoryból ismert Stan Bronstein játszotta fel, továbbá az a Michael Brecker és Randy Brecker testvérpáros, akik már számtalan sztárelőadóval zenéltek együtt.[7] A Pandora’s Box elején hallható témát egy olyan hangmérnök játszotta klarinéton, akit a szakszervezet küldött ki a felvételekhez. A hangmérnök a tényleges munkában nem vett részt, hanem csak unalmában klarinétozgatott, és ebből használtak fel egy rövid részletet.[7] A Train Kept A-Rollint eredetileg koncerten akarta rögzíteni a zenekar, de ez az akkori körülményeik között nem volt kivitelezhető.[7] Ezért Douglas az élő hatás érdekében a hangfalakat és Kramer doberősítőjét kirakatta a stúdió lépcsőházába, a 10. emeletre. Ezt követően bemikrofonozta a 8., a 6., és a 2. emeletet, hogy különböző „csúszásokat” kapjon, és így játszotta le a korábban felvett számot.[7] A dalhoz az együttes tiltakozása ellenére közönségzajt is kevert, amely George Harison The Concert for Bangladesh lemezéről származik (korábban ezen is Douglas dolgozott).

Albumcím és borítóSzerkesztés

Steven Tyler eredetileg a Bobbing for Piranha (Piranha-vadászat) címet szánta a lemeznek, amelyhez egy olyan borítót képzelt el, amelyen gyerekek vannak hátrakötött kézzel egy hordó körül, miközben húsevő halak harapdálják az arcukat.[10] Elképzelése szerint a borítón már jókora húsdarabok hiányoztak volna a gyerekekről, miközben minden vérben úszott volna.[10] Az ötletet elvetették mivel Tyleren kívül senkinek sem tetszett. A Get Your Wings (megkapod a szárnyaid, vagy szárnyra kapsz) cím két dologra is utalt: egyrészt egy régi motoros beavatási szertartásra, másrészt az együttes új logójára, amely ezen a fekete-fehér borítóképen jelent meg először.[10] A minta egy bozontos, szárnyakba foglalt A betű volt, a közepén pedig egy csikló vagy egy mandula. Mivel a szárnyak ennél a változatnál túlzottan hasonlítottak a denevér szárnyaira, néhány évvel később a harleysok jelképére emlékeztető szárnyakra cserélték le. A logó alatt a zenekar tagjairól látható egy fotó.

Fogadtatása, kritikákSzerkesztés

Kritikák
SzerzőÉrtékelés
Allmusic [11] link
Rolling Stone [12]
Robert Christgaulink
Blender 
Billboardlink

Az első albumhoz hasonlóan ezzel a lemezzel sem foglalkozott a sajtó,[10] ezért fennállt annak a veszélye, hogy a Columbia ejti a zenekart. Miután az album nem fogyott az együttes egyik menedzsere David Krebs egy tízoldalas levélben kérte meg a kiadót, hogy tartsa meg a zenekart. A kérvény sikerrel járt, mivel az együttes ezt követően jobb promóciót és hirdetési keretet kapott.[2] A kiadott kislemezek azonban ezután sem fogytak kellőképpen, (a legjobb helyezést a Same Old Song And Dance érte el, miután 54. lett a Billboard Hot 100 listán) az album viszont a 100. helyre került a Billboard 200 listáján, és egy évig fenn is maradt. A rádiók nem adták le a dalokat,[2] de a folyamatos turnézásnak köszönhetően 1975-re aranylemez minősítést szerzett az album.

A lemez fogadtatása nagyrészt pozitív volt a magazinok részéről. Bár a Rolling Stone három csillagot adott rá az ötből, megjegyezte hogy a zenekar „Ügyesen megtalálja az egyensúlyt a Yardbirds és Who stílusú rock, illetve a 70-es évekbeli heavy metal között. Az Aerosmith második lemezéből elfojtott düh árad”.[13] Ezenkívül dicsérte a feszes gitárjátékot, a lemez dinamikáját, valamint a kemény és lágyabb részek ügyes keveredését.[14] Robert Christgau a Grand Funk Railroad örököseinek nevezte a zenekart, akik hangosságuk és ravaszságuk mellett humorérzékkel is rendelkeznek (utalva ezzel a Lord of the Thighs számcímre).[15] Az Allmusic kritikusa Stephen Thomas Erlewine négy és fél pontot adott rá az ötből és kijelentette, hogy a zenekar ezen az albumán találta meg a saját hangzásvilágát.[11] Ezenkívül pozitívan nyilatkozott Perry és Kramer összjátékáról, a Seasons of Withert pedig hátborzongatónak nevezte, míg maga az albumot pedig a zenekar első klasszikus anyagának.[11]

SzámlistaSzerkesztés

  CímSzerző(k) Hossz
1. Same Old Song and DanceSteven Tyler, Joe Perry 3:53
2. Lord of the ThighsTyler 4:14
3. SpacedTyler, Perry 4:21
4. Woman of the WorldTyler, Don Solomon 5:49
5. S.O.S. (Too Bad)Tyler 2:51
6. Train Kept A-Rollin'Tiny Bradshaw, Howard Kay, Lois Mann 5:33
7. Seasons of WitherTyler 5:38
8. Pandora's BoxTyler, Joey Kramer 5:43

KözreműködőkSzerkesztés

VendégzenészekSzerkesztés

ProdukcióSzerkesztés

  • Producer: Jack Douglas és Ray Colcord
  • Végrehajtó producer: Bob Ezrin
  • Hangmérnök: Jack Douglas, Jay Messina, Rod O'Brien
  • Rendező: David Krebs, Frank Connelly, Steve Leber

Remaszterelt kiadás közreműködőiSzerkesztés

  • Remaszter producer: Don DeVito
  • Remaszter hangmérnök: Vic Anesini
  • Borító tervezés: Lisa Sparagano, Ken Fredette
  • Borítófotó:Jimmy Ienner, Jr
  • Borító kollázs tervezése: Leslie Lambert
  • Művészeti felügyelő: Joel Zimmerman

HelyezésekSzerkesztés

AlbumSzerkesztés

Év Lista Helyezés
1974 Billboard 200 100
1974 Billboard 200 70

KislemezekSzerkesztés

Év Kislemez Lista Helyezés
1974 Same Old Song and Dance Billboard Hot 100 54

MinősítésekSzerkesztés

Ország Eladási minősítés Dátum
RIAA - USA Aranylemez 1975. április 18.
Platinalemez 1986. november 21.
2× Platinalemez
3x Platinalemez 2001. február 26.
CIA – Kanada Aranylemez 1976. november 1.
Platinalemez 1979. május 1.

JegyzetekSzerkesztés

  1. (1980, 1993) Album jegyzetek for Aerosmith's Greatest Hits by Aerosmith [CD insert]. U.S.A.: Columbia Records (CK 57367).
  2. a b c d Davis, i. m. 223. old.
  3. RIAA's Gold and Platinum (angol nyelven). riaa.com. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  4. Davis, i. m. 203. old.
  5. a b c d e Davis, i. m. 218. old.
  6. a b c Davis, i. m. 220. old.
  7. a b c d e f g Davis, i. m. 221. old.
  8. a b c Davis, i. m. 219. old.
  9. Davis, i. m. 209. old.
  10. a b c d Davis, i. m. 222. old.
  11. a b c Get Your Wings lemezkritika az Allmusic oldalán. (angol nyelven). allmusic.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  12. Aerosmith lemezkritikák a Rolling Stone magazinban. (angol nyelven). rollingstone.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  13. Davis, i. m. 228. old.
  14. Get Your Wings lemezkritikák (angol nyelven). superseventies.com. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  15. Robert Christgau kritikája az albumról (angol nyelven). robertchristgau.com. (Hozzáférés: 2011. január 20.)

Bibliográfia

Külső hivatkozásokSzerkesztés