Főmenü megnyitása

Gheorghe Dima, egyes forrásokban George Dima (Bolgárszeg, 1847. szeptember 28. / október 10. – Kolozsvár, 1925. június 4.) román zeneszerző, karmester és pedagógus, a Román Akadémia tiszteleti tagja.

Gheorghe Dima
Gheorghe Dima.jpg
Életrajzi adatok
Született 1847. december 28.
Brassó
Elhunyt 1925. június 4. (77 évesen)[1]
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Iskolái Felix Mendelssohn-Bartholdy Zeneművészeti Főiskola, Lipcse
Tevékenység

Gyermekkora és tanulmányaiSzerkesztés

Nicolea (sic!) és Zoe Dima négy gyermeke közül a legkisebbként született. Apját korán elvesztette. Öccse, Pandeli segítségével a fiatal Gheorghe műszaki iskolákban tanult, először a bécsi reáliskolában, majd a karlsruhei műszaki főiskolán.

Ebben az időszakban mutatkozott meg először a zene iránti érdeklődése. Először énekórákat vett Heinrich Giehnától, majd Bécsben Otto Uffmanntól. Elhatározván, hogy életét a zenének szenteli, Grazba költözött, ahol Ferdinand Thieriot irányítása alatt tanult. 1872–1874 között a lipcsei konzervatórium diákja volt.

PályafutásaSzerkesztés

Fiatal korában Klagenfurt és Zürich operáiban énekelt. 1874-ben visszatért szülővárosába, ahol zenetanárként és karmesterként tevékenykedett. l875-ben megnősült, felesége Maria Florian lett. Két gyermekük született, ám 1878-ban mindketten meghaltak és rövidesen anyjuk is elhunyt. Dima elhagyta Brassót, és Lipcsében folytatta zenei tanulmányait: zongorát, zeneszerzést, éneket és zenetörténetet tanult. A konzervatórium elvégzése után több koncertet adott Bukarestben és az erdélyi nagyvárosokban. Nagyszebenben Ádám szerepét adta elő Haydn: A Teremtés című oratóriumából, olyan sikerrel, hogy felajánlották neki a város Román Zenei Egyletének vezetését.

1881. május 1-jétől Nagyszebenben telepedett le, és az ortodox katedrális karmestereként, illetve az ortodox teológiai szemináriumnak és az ASTRA lányiskolájának zenetanáraként dolgozott. Kinevezték a Hermannstädter Mannergesang Verein karmesterévé is. Műveinek többségét itt alkotta, és mintegy húsz éven át a város zenei életének meghatározó alakjává vált. 1884-ben feleségül vette Maria Bologát, Iacob Bologa(wd) politikus lányát, aki fő segítője lett művészeti munkájában. Két fiuk és három lányuk született; az egyik fiú németországi tanulmányai idején öngyilkos lett, a másikat betegség vitte el.

A brassóiak állhatatos hívására 1899-ben visszatért szülővárosába, ahol a zeneiskola igazgatója lett, emellett a bolgárszegi Szent Miklós-templom kórusát vezette. Az első világháború alatt először Romániába menekült, utóbb 17 hónapot a brassói, marosvásárhelyi és kolozsvári börtönökben töltött kollaborálás vádjával. Fogsága alatt több vallásos tárgyú művet komponált. 1919-ben ő lett a kolozsvári román konzervatórium első igazgatója.

EmlékezeteSzerkesztés

Nevét viseli a kolozsvári Zeneakadémia, amelynek első igazgatója volt, valamint a Brassói filharmonikus zenekar. A brassói Casa Mureșenilor múzeumban egy szobát rendeztek be emlékére. Kolozsváron, Brassóban és Nagyszebenben utcát, Bolgárszegen közparkot neveztek el róla.

MűveiSzerkesztés

DalokSzerkesztés

  • A venit un lup din crâng (George Coșbuc verse); 1904. október 16.
  • De ce nu-mi vii? (Mihai Eminescu verse)
  • Peste vârfuri (Mihai Eminescu verse); bemutató: 1897, Nagyszeben.
  • Somnoroase păsărele (Mihai Eminescu verse); 1896. október 31.

KórusművekSzerkesztés

FérfikarraSzerkesztés

VegyeskarraSzerkesztés

  • Două inimi nu-mi dau pace (népdalszöveg)
  • Hora (Vasile Alecsandri verse)
  • Primăvara (Vasile Alecsandri verse)
  • Ziua ninge (Vasile Alecsandri Iarna című verse)

KantátákSzerkesztés

NépdalfeldolgozásokSzerkesztés

Énekhangra és zongoráraSzerkesztés

  • Hop, țurcă, furcă!
  • Jelui-m-aș și n-am cui...
  • Mândruliță de demult; bemutató: 1895, Nagyszeben
  • Sub fereastra mândrei mele
  • Știi tu, mândro?

FérfikarraSzerkesztés

  • Cucule cu peana sură [sic!]
  • În zadar alerg pământul
  • Scumpă, dragă copiliță
  • Toată iarna ger și frig

VegyeskarraSzerkesztés

  • Ce faci Ioană?; bemutató: 1894, Nagyszeben
  • Cucuruz cu frunza-n sus
  • Hei, leliță din cel sat...
  • Anika dela moară[sic!] (szlovák népdal)
  • Cărăușul (szlovák népdal)
  • Nu m-ar arde dorul (szlovák népdal)
  • O, ce veste minunată!(wd) (1888)[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Vasile Stanciu: Gheorghe Dima (1847–1925) si rolul determinant al compozitorului în afirmarea muzicii corale bisericesti din Transilvania. Studia Universitatis Babes-Bolyai - Orthodox Theology, 1–2. sz. (2001)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gheorghe Dima című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés