Gisser Gyula

pedagógus, testnevelő tanár

Gisser Gyula (Kismarton, 1843. április 2.Nyitra, 1929. október 9.) testnevelő tanár, uszodatulajdonos, "a nyitrai sport atyja".

Gisser Gyula
Született1843. április 2.
Kismarton
Elhunyt1929. október 9. (86 évesen)
Nyitra
Foglalkozása
  • pedagógus
  • testnevelő tanár
SablonWikidataSegítség
Nyugodt és boldog lesz életed, ha a fürdőt felkeresed / Nincs szebb és dicsőbb, mint úszni az ár ellen
– 1940 Nitra Arany Könyve. 31-32.

Michael Gisser (1816-1886) és Juliana Leiner fia. 1869-től felesége Veszely Mária Josepha (1855-1937). Fiuk Gyula Antal István (1877).[1]

A bécsújhelyi katonai intézet tanító őrmestere volt. Nyitrára 1866-ban még katonatisztként érkezett. 1869-től a Nyitrai Piarista Gimnázium testnevelés-oktatója lett. Játékdélutánokat, természetjáró táborokat, és egyéb szabadidős tevékenységeket szervezett a tanulóknak. A gimnázium szegénysegélyező akcióját is támogatta.[2]

1868-ban megalakította a Nyitra megyei Vívó- és Tornaegyletet, melyben mint okleveles vívómester, fontos szerepet vállalt.[3] A vívás mellett az úszás népszerűsítését is magára vállalta számos rendezvény és verseny megszervezésével. Az első nyitrai táv- és versenyúszást már 1882-ben megszervezte, s a győzteseknek 40-100 forintnyi jutalmakat osztott ki. 1888-ban egy konkurens folyami fürdő is nyílt (Arnold Ede).[4]

A városi hatóságokhoz kérvényt nyújtott be egy jégpálya engedélyezésére. A városatyák 1886-ban a 4671/86. számú engedéllyel a megyeház melletti réten engedélyezték egy jégpálya kialakítását és működtetését.[5] Így már 1886 telétől Nyitrán a sportszerű korcsolyázás is elérhetővé vált a városiak számára. 1888-ban konkures jégpálya is nyílt (Boross Marcell). A Gisser jégpályáján a helyi önkéntes tűzoltó-egylet zenekara játszott. A piarista diákokkal rendszeresen látogatta a jégpályáját, és tanította őket a korcsolyázás alapjaira.

1895-ben ezüstérmet szerzett egy vívásversenyben Budapesten.[6] 1910-ben homokos "napfürdőt" hozott létre. Folyami fürdője a 20. század 30-as éveiig működött, míg a Nyitra folyó medrét szabályozták. A Nyitra Városi Temetőben nyugszik.[7]

  1. familysearch.org Nyitra római katolikus keresztelési anyakönyv
  2. A Nyitrai Róm. Kath. Főgymnasium 1883-84. iskolaévi Tudósítványa. Nyitra, 41.
  3. Siklóssy László 1928: A magyar sport ezer éve II. Budapest, 532
  4. Feltehetőleg téves adatokat közölt az Új Szó 2003-ban[1]
  5. Nyitra Megyei Közlöny 1886/52.
  6. 1895 Vasárnapi Újság 42/21, 338.
  7. nitra.sk. [2021. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 13.)