Gjuro Szabo

Gjuro Szabo (Novszka, 1875. február 3. – Zágráb, 1943. május 2.), horvát történész, akadémikus, konzervátor, muzeológus, pedagógus és múzeumigazgató.

Gjuro Szabo
Született	1875. február 3. Novszka
Elhunyt	1943. május 2. (68 évesen) Zágráb
Állampolgársága	osztrák–magyar jugoszláv
Foglalkozása	történész
Iskolái	Bécsi Egyetem
Sírhelye	Mirogoj temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Novszkán született 1875. február 3-án. Apja Đure Szabo határőr kapitány, majd kerületi elöljáró, anyja Justina Navratil volt. Az elemi iskolát Zágrábban az ősi felsővárosi popova tornjai iskolában végezte, majd 1892-ben a felsővárosi gimnáziumban érettségizett. Ezután a Bécsi Egyetemen folytatta tanulmányait germanisztika és történelemtudományi szakon. A bécsi tanulmányai után 1896-tól Zenggben, Eszéken, Belovárban és (1907-től) Zágrábban, gimnáziumokban tanított. 1910-ben Bécsben, Nürnbergben és Prágában a történelmi és művészeti emlékek konzerválására és restaurálására szakosodott. A szlavóniai középkori épületekről szóló munkája alapján az 1911-ben létrehozott Horvátországi és Szlavóniai Műemlékvédelmi Országos Bizottság titkára lett. Ebben a pozíciójában szorgalmazta a műemlékvédelemben a modern természetvédelmi elvek alkalmazását.

1919 és 1926 között a Művészeti és Iparművészeti Múzeum, 1928 és 1943 között pedig a Zágrábi Városi Múzeum igazgatója volt. 1925-ben tapasztalatával és tudásával segítette a horvát millennium alkalmából rendezett kulturális és történelmi kiállítást. Nevéhez fűződik a zágrábi katedrális 17. századi remekművének, a kidobott Szent László-oltárnak a megmentése, melyet ő helyeztetett vissza eredeti helyére. Múzeumigazgatói munkája mellett többször személyesen felügyelte a Horvát Tengermellék, valamint Krk, Rab és Pag szigetei műemlékeinek konzerválási munkálatait. 1936-tól a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU, ma HAZU) tagja volt.

Tudományos munkássága

Számos közleménye jelent meg történelem, művészet- és művelődéstörténet, helynévtan, műemlékvédelem és muzeológia témakörben, különös tekintettel Észak-Horvátország műemléki örökségére és városaira, valamint Zágráb történelmére és műemlékeire. Ezekben temperamentumos stílusával folyamatosan fenntartotta érdeklődését a műemlékek, mint kulturális örökség iránt akkor is, amikor megőrzésüknek még nem volt szilárd jogi alapja.

Ante Ilić, mint Gjuro Szabó munkásságának rajongója és tisztelője a „Gjuro Szabo očima jednog purgera” (Gjuro Szabo egy purger szemével) című cikkében elemzi muzeológusi és konzervátori tevékenységét, mely nagy hatással volt Zágráb és Horvátország építészetére. Jozo Marević „Jezični proplamsaji u Szaba” című tanulmányában kiemeli mindazokat az erényeket, amelyek Gjuro Szabot emberként és tudósként jellemezték. Marević szerint Szabó kitűnő nyelvész, muzeológus, konzervátor, történész, történetíró, kulturológus, tudós és hazafi volt. A szerző a történész hagyatéka alapján kiemeli, hogy a helynévtan, a történelem, a művészettörténet, a muzeológia, az archiválás, a műemlékvédelem, a régészet, a kultúrtörténet, a történetírás, a pedagógia és más tudományterületeken fáradhatatlan munkájának gyümölcsöző eredményeit hagyta örökségül a jövő generációi számára. Hagyatéka nyolc dobozban található a Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóságának irattárában. A hagyaték publikált és kiadatlan kéziratokat, utazási leírásokat tartalmaz, melyeket jegyzetfüzetek, fényképek, vázlatok és rajzok, valamint Szabo halotti maszkja egészítenek ki.

Fő művei

• Tri benedektinske opatije u županiji požeškoj: Sveta Jelena de Podborje, Bijela i Rudin, 1906-1907.
• Dobra kuća 1908-1909.
• Prilozi za povijesnu topografiju požeške županije, 1910-1911.
• Sv. Ana kod Bastaje nedaleko Daruvara, 1911.
• Samostan cistercita u Zagrebu, 1911.
• Terra Dobouch Historijsko topografska studija, 1912.
• Izvještaj o radu zemaljskog povjereništva za čuvanje umjetnih i historijskih spomenika za godinu 1911. Spomenici kotara Klanjec i Pregrada 1912.
• O slikanju starih crkava sadašnjosti, 1913.
• Orahovičke gradine, 1913-1914.
• Spomenici kotara Krapina i Zlatar, 1913-1914.
• Tadija Smičiklas, 1913-1914.
• Izvještaj o radu zemaljskog povjerenstva za očuvanje umjetnih i historičkih spomenika u Hrvatskoj i Slavoniji u godinama, 1912-1913.
• Nakon pada Bakačeve kule, 1914.
• O stilu jedinstvo stila i umjetničkom stvaranju, 1914.
• Voćin i voćinska crkva, 1914.
• Slike grada Zagreba iz četiri stoljeća, 1914.
• Dragocjenosti samostana franjevačkoga u Trsatu, 1915.
• Čazma i njena župna crkva, 1916.
• O čuvanju staroga pokućstva u našim crkvama, 1916.
• Drvene kapele u našoj domovini, 1916.
• Spomenici u proslošti u Srijemu: Ilok, 1917.
• Pregled crkvenoga graditeljstva u Hrvatskoj i Slavoniji od gotskoga do današnjega doba, 1917.
• Obrambene crkve u Hrvatskoj, 1917.
• Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, Zagreb 1920.
• Kaleži u našim crkvama, 1922.
• O hrvatskim zbirkama i sabiračima, 1922.
• O oltarima u našim crkvama, 1923.
• Zagrebačke građevine u 17. stoljeća, 1925.
• Lice grada Zagreba u devetnaestom vijeku, 1927.
• Epilog. Spomenici proslosti za rata i poslije rata, 1928.
• O crkvenim zgradama i ckrvenom uređenju, 1928.
• O starom misnom ruhu u našim crkvama, 1928.
• Diphtihon zagrebačke kaptolske riznice, 1929.
• Dr. Josip Brunsmid, 1929.
• Prilozi za građevnu povijest zagrebačke katedrale, Zagreb 1929.
• Iz starih dana Zagreba, svezak 1 1929., svezak 2 1930., svezak 3 1933.
• Julije Hühn 1929.
• Narodna starina kao glasilo Muzeja grada Zagreba, 1930.
• Knjiga o starom Zagrebu, 1930.
• Umjetnost u našim ladanjskim crkvama, Zagreb 1930.
• Stari dom u gornjoj varoši u zagrebačkoj, 1931.
• Iz proslosti Daruvara i okolice, 1932.
• Kroz Hrvatsko zagorje, Zagreb 1939.
• Stari Zagreb, Zagreb 1941.

Források

• ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Szabo, Gjuro. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. május 1.)

• ↑ Mirošević: Franko Mirošević: Gjuro Szabo u hrvatskoj kulturi. Croatica Christiana, XXXV. évf. 68. sz. (2011) 177–180. o. Hozzáférés: 2022. május 1.

• ↑ Schneider: Artur Schneider: Đuro Szabo. Ljetopis Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti: za godinu 1935/36, 49. sz. (1936) 163–167. o. Hozzáférés: 2022. május 1.