Főmenü megnyitása

A Globális Klímakoalíciót 1989-ben alapították Global Climate Coalition néven, amit ötven olaj-, gáz, széntermelő, autógyártó vállalat hozott létre. 60 millió dollárt adott ki politikai adományokra, még többet propagandára. A Globális Klímakoalíció célja az volt, hogy "kétségeket ébresszen a globális felmelegedés elméletével szemben".[1] A koalíció legjelentősebb sikere 1992-ben volt, amikor meg tudták akadályozni, hogy a Riói Csúcstalálkozó egyes célkitűzései létrejöjjenek.

A Globális Klímakoalíció 2000-ben összeomlott, ahogy a Texaco cég kiszállt, így már túl kevés tag volt a csoportosulásban. Az Exxon Mobil, a Chevron és a General Motors voltak azok a cégek, amelyek végsőkig kitartottak.[2] A Globális Klíma Koalíció történetével Tim Flannery az Időjárás-csinálók könyvében foglalkozik.

Állandó tagok 1997-igSzerkesztés

A koalíció felbomlása után a Bush-adminisztráció tovább erősítette a kibocsátás-csökkentés ellenzőinek hangját. Philip Cooney (olajtermelő lobbi tagja) volt Bush egyik jobbkeze. Eltávolította és megmásította az éghajlatkutatás eredményeit, így minimalizálta a klímaváltozáshoz fűződő aggodalmakat.[3] A Globális Klímakoalíció eltűnése mellett új csoportok jelentek meg, ilyen például az ausztrál központú Lavoisier Csoport.

A BP (British Petroleum) cég volt az első, mely kiszállt a koalícióból. Napjainkra a BP a világ első számú napenergiaelem-gyártójává nőtte ki magát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Beder, S. The Decline of the Global Coalition. Engineers Australia November 2000, page 41.
  2. Tim Flannery, Időjárás csinálók, Akkord Kiadó, 2006, (259., 260. oldal)
  3. Bush Aide Softened Greenhouse Gas Links to Global Warming. New York Times 8 June 2005

Külső hivatkozásokSzerkesztés