A gnómon (gnomon, gnómón), avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A Nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.

Ekvatoriális (egyenlítői) napóra[1]
A legősibb napóra a gnómon, ami egy árnyékvető pálca, illetve egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely árnyékát egy vízszintes felületre veti, a gnomón árnyéka a Nap delelésekor északra (vagy majdnem északra) mutat[2] A napórának a síkja az adott földrajzi helyen a földgömb érintősíkjával párhuzamos sík, ami meghatározza a gnómon által bezárt szöget[3]

Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas.

Brahmagupta középkori indiai matematikus módszere alapján durva közelítéssel megállapítható a gnómon árnyékának hossza alapján a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő.

ahol

az eltelt idő
az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között
az árnyék hossza
a gnomón hossza

TörténeteSzerkesztés

A kínai Taosze régészeti lelőhelyen i.e. 2300-ból származó gnómont találtak.[4]

Az ókori Hellászban állítólag Anaximandrosz vezette be használatát.[5] Egyes beszámolók szerint ő maga állított fel egyet Spártában.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hogyan készítsünk napórát, fenyeve.mta.hu
  2. Földrajzi helymeghatározás a nap segítségével, Fizikai Szemle, 2009/4. 147. o. , fizikaiszemle.hu
  3. Horizontális napóra, berze.hu
  4. Li, Geng. Gnomons in Ancient China, Handbook of Archaeoastronomy and Ethnoastronomy. Springer New York, 2095. o. (2014). ISBN 978-1-4614-6141-8 
  5. Laërtius, Diogenes. "Life of Anaximander". Archiválva 2017. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.

ForrásokSzerkesztés

Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 669. o. ISBN 963-85773-9-8  

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gnómon témájú médiaállományokat.