Főmenü megnyitása

A Gnieznói főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Gnesnensis, latinul: Archidiecezja Gnieźnieńska) a római katolikus egyház legkorábbi alapítású lengyel főegyházmegyéje. Érseki székvárosa Gniezno.[1][2] Főszékesegyháza a Gnieznói katedrális, ezenkívül három kisbazikiája (basilica minor) van:

  • Szent Péter és Pál-bazilika, Kruszwica (a főegyházmegye korábbi főszékesegyháza)
  • Páli Szent Vince-bazilika, Bydgoszcz
  • Nagyboldogasszony-bazilika Trzemeszno
Gnieznói főegyházmegye
Gniezno. View of metropolitan cathedral and church of St John the Baptist.JPG
Elhelyezkedés
Ország Lengyelország
Metropolita körzet Gnieznói
é. sz. 52° 32′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″
Statisztikai adatok
Terület8,122 km²
További jellemzők
Rítus latin
Alapítás ideje 999
Székesegyház Gnieznói katedrális
Vezetése
PápaFerenc
Érsek Krzysztof Wętkowski
Nyugalmazott püspök Józef Kowalczyk
Henryk Muszyński
Szczepan Wesoły
Bogdan Józef Wojtuś
Gnieznói főegyházmegye weboldala
Gnieznói főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnieznói főegyházmegye témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

999-ben vagy 1000-ben alapították az ország akkori, első fővárosában, Gnieznóban Boleszláv lengyel koronaherceg kezdeményezésére. A prágai mártír misszionárius Prágai Szent Adalbert relikviáit a Gnieznói székesegyházba helyezték át, amely hamarosan nagy zarándokhellyé vált. A főszékesegyházban a Gnieznói kongresszuson Boleszláv herceg találkozott III. Ottó német-római császárral, és megszerezte az invesztitúra jogát a Poznańi főegyházmegyétől. Adalbert féltestvére, boldog Radzim Gaudenty érsek vezetése idején 1015-ben megszervezték a szuffragán Kołobrzegi (1015-ben meg is szűnt), a Krakkói és Boroszlói (Wroclaw), 1075. körül a Poznańi egyházmegyéket. Az 1136-os keltezésű, II. Ince pápa által kibocsátott Gnieznói bulla megerősítette az érsekek és szuffragánjaik helyzetét. A gnieznói metropolita-érsekeknek volt joguk a lengyel királyok koronázására, és 1412-ben Lengyelország prímásának státuszát kapták. 1572-től ők voltak a Az érsekek és suffragánjaik helyzetét megerősítette az II. A Gniezno metropolita érsekeinek volt a joga a lengyel királyok koronázására, 1412-ben Lengyelország prímájának státuszát is megkapták. 1572-től a Lengyel–Litván Unió régensei voltak interregnum idején. Amikor VII. Piusz pápa 1821. július 16-án a Boroszlói egyházmegyét közvetlenül az Apostoli Szentszék felügyelete alá helyezte, Gniezno és Poznańi főegyházmegye perszonálunióba (aeque principiter) került egymással. A Poznań és Gniezno közti perszonáluniót 1948. november 12-én feloldották, amikor létrejött egy személyes unió (in persona episcopi) a Varsói főegyházmegye és Gniezno között. Ezt a kapcsolatot II. János Pál pápa 1992. március 25-i apostoli konstitúciója oldotta föl.

Szuffragán egyházmegyékSzerkesztés

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

  • Poznańi főegyházmegye (nyugat)
  • Bydgoszczi egyházmegye (észak)
  • Toruńi egyházmegye (északkelet)
  • Włocławeki egyházmegye (kelet)
  • Kaliszi egyházmegye (dél)

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Archdiocese of Gniezno" Catholic-Hierarchy.org. David M. Cheney. lekérdezve 2016-3-27-én
  2. "Metropolitan Archdiocese of Gniezno" GCatholic.org. Gabriel Chow. lekérdezve 2016-3-27én

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Roman Catholic Archdiocese of Gniezno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.