Gnieznói főegyházmegye

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 11.

A Gnieznói főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Gnesnensis, latinul: Archidiecezja Gnieźnieńska) a római katolikus egyház legkorábbi alapítású lengyel főegyházmegyéje. Érseki székvárosa Gniezno.[1][2] Főszékesegyháza a Gnieznói katedrális, ezenkívül három kisbazikiája (basilica minor) van:

  • Szent Péter és Pál-bazilika, Kruszwica (a főegyházmegye korábbi főszékesegyháza)
  • Páli Szent Vince-bazilika, Bydgoszcz
  • Nagyboldogasszony-bazilika Trzemeszno
Gnieznói főegyházmegye
Elhelyezkedés
OrszágLengyelország
Metropolita körzetGnieznói
é. sz. 52° 32′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″52.537100°N 17.596900°E
Statisztikai adatok
Terület8,122 km²
Lakosság
Teljes663 975
Egyházmegyéhez tartozók644 000
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
JogelődRoman Catholic Archdiocese of Gniezno and Poznań
Alapítás ideje999
JogutódRoman Catholic Archdiocese of Gniezno and Poznań
SzékesegyházGnieznói katedrális
Vezetése
PápaFerenc
ÉrsekKrzysztof Wętkowski
Nyugalmazott püspökJózef Kowalczyk
Henryk Muszyński
Szczepan Wesoły
Honlap
Gnieznói főegyházmegye weboldala
Gnieznói főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnieznói főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

999-ben vagy 1000-ben alapították az ország akkori, első fővárosában, Gnieznóban Boleszláv lengyel koronaherceg kezdeményezésére. A prágai mártír misszionárius Prágai Szent Adalbert relikviáit a Gnieznói székesegyházba helyezték át, amely hamarosan nagy zarándokhellyé vált. A főszékesegyházban a Gnieznói kongresszuson Boleszláv herceg találkozott III. Ottó német-római császárral, és megszerezte az invesztitúra jogát a Poznańi főegyházmegyétől. Adalbert féltestvére, boldog Radzim Gaudenty érsek vezetése idején 1015-ben megszervezték a szuffragán Kołobrzegi (1015-ben meg is szűnt), a Krakkói és Boroszlói (Wroclaw), 1075. körül a Poznańi egyházmegyéket. Az 1136-os keltezésű, II. Ince pápa által kibocsátott Gnieznói bulla megerősítette az érsekek és szuffragánjaik helyzetét. A gnieznói metropolita-érsekeknek volt joguk a lengyel királyok koronázására, és 1412-ben Lengyelország prímásának státuszát kapták. 1572-től a Lengyel–Litván Unió régensei voltak interregnum idején. Amikor VII. Piusz pápa 1821. július 16-án a Boroszlói egyházmegyét közvetlenül az Apostoli Szentszék felügyelete alá helyezte, Gniezno és Poznańi főegyházmegye perszonálunióba (aeque principiter) került egymással. A Poznań és Gniezno közti perszonáluniót 1948. november 12-én feloldották, amikor létrejött egy személyes unió (in persona episcopi) a Varsói főegyházmegye és Gniezno között. Ezt a kapcsolatot II. János Pál pápa 1992. március 25-i apostoli konstitúciója oldotta föl.

Szuffragán egyházmegyék

szerkesztés

Az főegyházmegye érseki tartományához jelenleg csupán két szuffragán egyházmegye, a Bydgoszczi és a Włocławeki egyházmegye tartozik. Történelme folyamán azonban számos másik egyházmegye is a szuffragánsa volt:

Szomszédos egyházmegyék

szerkesztés
  1. "Archdiocese of Gniezno" Catholic-Hierarchy.org. David M. Cheney. lekérdezve 2016-3-27-én
  2. "Metropolitan Archdiocese of Gniezno" GCatholic.org. Gabriel Chow. lekérdezve 2016-3-27-én

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Roman Catholic Archdiocese of Gniezno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.