Gobby Fehér Gyula
Gobby Fehér Gyula (Bácsfeketehegy, 1943. április 11. –) vajdasági író, újságíró.
Gobby Fehér Gyula | |
Élete | |
Született |
1943. április 11. (77 éves) Bácsfeketehegy |
Szülei |
Fehér László Vranyó Julianna |
Házastársa | Mazák Teréz (1963-) |
Gyermekei |
Zsuzsanna (1964) Anna (1970) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma, elbeszélés, regény |
Első műve | A nagy építés (dráma, 1965) |
Irodalmi díjai | Szirmai Károly-díj (1980) |
ÉletpályájaSzerkesztés
Szülei: Fehér László és Vranyó Julianna. Általános iskolai tanulmányait Kishegyesen és Verbászon járta ki. Középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte el. 1961-1966 között az Újvidéki Egyetem magyar–szerb szakán tanult. 1961-1963 között az Újvidéki Rádió munkatársa volt. 1963-1966 között az Ifjúság című hetilap főszerkesztő-helyettese volt. 1966-1968 között Moholon tanított. 1968-1974 között a Belgrádi Tv munkatársa volt. 1974-1983 között az Újvidéki Tv főszerkesztő-helyettese, 1983-1986 között műsorigazgatója volt. 1986-1990 között a Vajdaságban művelődési és közoktatási miniszter-helyettesként dolgozott. 1990-1994 között, valamint 1995-től az Újvidéki Tv szerkesztője. 1993-1995 között a Forum Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója volt.
MagánéleteSzerkesztés
1963-ban feleségül vette Mazák Terézt. Két lányuk született; Zsuzsanna (1964) és Anna (1970).
KöltészeteSzerkesztés
Kafka-hatást mutató parabolisztikus novellákkal jelentkezett. A kezdeti fantasztikum későbbi regényeiben iróniába fordult. Novelláiban a tragikomikust realista ábrázolás váltotta fel. Első drámája A nagy építés (1965), a parabola-korszak prózájához hasonlóan tanulságra van kihegyezve. Drámáinak visszatérő témája a józanul gondolkodó kisebbség kiszolgáltatottsága a megtévesztett többséggel szemben. A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával - a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva - figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére. A Duna menti Hollywoodban (1985) a művészet lehetetlenné tevő közegéről fest képet. A munkanovellák dokumentarizmusát a Bűnös-e a szél? (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockoperaának a szövegkönyvét.
MűveiSzerkesztés
- A nagy építés (dráma, 1965)
- Elrontott csodák (elbeszélések, 1965)
- Kenyér (regény, 1966)
- A verseny végén (regény, 1969)
- A budaiak szabadsága (dráma, 1970)
- Statisztikusok (1970)
- A szabadság pillanata (1974)
- Szent bolond (regény, 1976)
- Vallatás (dráma, 1976, 1991)
- Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978)
- Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979)
- Az ellenállás fényei (dráma, 1981)
- A zöldhajú lány (rockopera, 1981)
- Testek és álmok (regény, 1984)
- Dunamenti Hollywood (dráma, 1985)
- Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1985)
- A hajó (dráma, 1988)
- Tekergők (elbeszélések, 1996)
- A sötét árnya (elbeszélések, 1997)
- A tűz közepéből (2001)
- Az angyal álma (dráma, 2002)
- Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006)
ForrásokSzerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7