Wikipédia

Gobby Fehér Gyula

(1943–)

Gobby Fehér Gyula (Bácsfeketehegy, 1943. április 11. –) vajdasági író, újságíró.

Gobby Fehér Gyula
Élete
Született 1943. április 11. (80 éves)
Bácsfeketehegy
Szülei Fehér László
Vranyó Julianna
Házastársa Mazák Teréz (1963-)
Gyermekei Zsuzsanna (1964)
Anna (1970)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma, elbeszélés, regény
Első műve A nagy építés (dráma, 1965)
Irodalmi díjai Szirmai Károly-díj (1980)

Életpályája szerkesztés

Szülei: Fehér László és Vranyó Julianna. Általános iskolai tanulmányait Kishegyesen és Verbászon járta ki. Középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte el. 1961–1966 között az Újvidéki Egyetem magyar-szerb szakán tanult. 1961–1963 között az Újvidéki Rádió munkatársa volt. 1963-1966 között az Ifjúság című hetilap főszerkesztő-helyettese volt. 1966–1968 között Moholon tanított. 1968–1974 között a Belgrádi Tv munkatársa volt. 1974-1983 között az Újvidéki Tv főszerkesztő-helyettese, 1983–1986 között műsorigazgatója volt.

1986-1990 között a Vajdaságban művelődési és közoktatási miniszter-helyettesként dolgozott.

1990-1994 között, valamint 1995-től az Újvidéki Tv szerkesztője. 1993–1995 között a Forum Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója volt.

Magánélete szerkesztés

1963-ban feleségül vette Mazák Terézt. Két lányuk született; Zsuzsanna (1964) és Anna (1970).

Költészete szerkesztés

Kafka-hatást mutató parabolisztikus novellákkal jelentkezett. A kezdeti fantasztikum későbbi regényeiben iróniába fordult. Novelláiban a tragikomikust realista ábrázolás váltotta fel. Első drámája A nagy építés (1965), a parabola-korszak prózájához hasonlóan tanulságra van kihegyezve. Drámáinak visszatérő témája a józanul gondolkodó kisebbség kiszolgáltatottsága a megtévesztett többséggel szemben. A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával – a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva – figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére.

A Duna menti Hollywoodban (1985) a művészet lehetetlenné tevő közegéről fest képet. A munkanovellák dokumentarizmusát a Bűnös-e a szél? (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockopera szövegkönyvét.

Művei szerkesztés

  • A nagy építés (dráma, 1965)
  • Elrontott csodák; Forum, Novi Sad, 1965 (Symposion könyvek)
  • Kenyér (regény, 1966)
  • A verseny végén (regény, 1969)
  • A budaiak szabadsága (dráma, 1970)
  • Statisztikusok (1970)
  • A szabadság pillanata (1974)
  • Szent bolond; Forum, Újvidék, 1976 (Jugoszláviai magyar regények)
  • Vallatás (dráma, 1976, 1991)
  • Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978)
  • Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979)
  • Az ellenállás fényei. Dokumentumdráma; Forum, Újvidék, 1981
  • A zöldhajú lány (rockopera, 1981)
  • Testek és álmok (regény, 1984)
  • Dunamenti Hollywood (dráma, 1985)
  • Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1986)
  • A hajó (dráma, 1988)
  • Vallatás. Színművek; utószó Gerold László; Forum, Újvidék, 1989
  • Tekergők (elbeszélések, 1996)
  • A sötét árnyéka. Újvidéki dekameron II.; Forum, Újvidék, 1999
  • A tűz közepéből. Újvidéki dekameron III.; Forum, Újvidék, 2001
  • Az angyal álma (dráma, 2002)
  • Meglepnek más arcok. Újvidéki dekameron IV.; Forum, Újvidék, 2004
  • Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006)
  • Mintha más írta volna. Válogatott novellák; vál. Fekete J. József; Forum, Újvidék, 2018

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gobby_Fehér_Gyula&oldid=25093417”