Gobby Fehér Gyula

Gobby Fehér Gyula (Bácsfeketehegy, 1943. április 11. –) vajdasági író, újságíró.

Gobby Fehér Gyula
Élete
Született	1943. április 11. (76 éves) Bácsfeketehegy
Szülei	Fehér László Vranyó Julianna
Házastársa	Mazák Teréz (1963-)
Gyermekei	Zsuzsanna (1964) Anna (1970)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	dráma, elbeszélés, regény
Első műve	A nagy építés (dráma, 1965)
Irodalmi díjai	Szirmai Károly-díj (1980)

Tartalomjegyzék

Életpályája

Szülei: Fehér László és Vranyó Julianna. Általános iskolai tanulmányait Kishegyesen és Verbászon járta ki. Középiskolai tanulmányait Újvidéken végezte el. 1961-1966 között az Újvidéki Egyetem magyar–szerb szakán tanult. 1961-1963 között az Újvidéki Rádió munkatársa volt. 1963-1966 között az Ifjúság című hetilap főszerkesztő-helyettese volt. 1966-1968 között Moholon tanított. 1968-1974 között a Belgrádi Tv munkatársa volt. 1974-1983 között az Újvidéki Tv főszerkesztő-helyettese, 1983-1986 között műsorigazgatója volt. 1986-1990 között a Vajdaságban művelődési és közoktatási miniszter-helyettesként dolgozott. 1990-1994 között, valamint 1995-től az Újvidéki Tv szerkesztője. 1993-1995 között a Forum Lap- és Könyvkiadó vezérigazgatója volt.

Magánélete

1963-ban feleségül vette Mazák Terézt. Két lányuk született; Zsuzsanna (1964) és Anna (1970).

Költészete

Kafka-hatást mutató parabolisztikus novellákkal jelentkezett. A kezdeti fantasztikum későbbi regényeiben iróniába fordult. Novelláiban a tragikomikust realista ábrázolás váltotta fel. Első drámája A nagy építés (1965), a parabola-korszak prózájához hasonlóan tanulságra van kihegyezve. Drámáinak visszatérő témája a józanul gondolkodó kisebbség kiszolgáltatottsága a megtévesztett többséggel szemben. A budaiak szabadsága (1970) című díjazott művében a XIV. századi történelmi példával - a két hódító hatalom között őrlődő Budáról írva - figyelmeztet a kiszolgáltatottság, a függőség elleni küzdelem erkölcsi értékére. A Duna menti Hollywoodban (1985) a művészet lehetetlenné tevő közegéről fest képet. A munkanovellák dokumentarizmusát a Bűnös-e a szél? (1978) című háromrészes monodrámában látjuk viszont. Majd két évtized múltán visszatér a paraboladrámához; A hajó (1988) a viharba jutott társadalom, közösség jelképe. Ő írta a szabadkai színház egyik legnagyobb sikerű előadásának, A zöldhajú lány (1984) című rockoperaának a szövegkönyvét.

Művei

• A nagy építés (dráma, 1965)
• Elrontott csodák (elbeszélések, 1965)
• Kenyér (regény, 1966)
• A verseny végén (regény, 1969)
• A budaiak szabadsága (dráma, 1970)
• Statisztikusok (1970)
• A szabadság pillanata (1974)
• Szent bolond (regény, 1976)
• Vallatás (dráma, 1976, 1991)
• Bűnös-e a szél? (monodráma, 1978)
• Másokat hívó hang (elbeszélések, 1979)
• Az ellenállás fényei (dráma, 1981)
• A zöldhajú lány (rockopera, 1981)
• Testek és álmok (regény, 1984)
• Dunamenti Hollywood (dráma, 1985)
• Armand gróf halála és más történetek (elbeszélések, 1985)
• A hajó (dráma, 1988)
• Tekergők (elbeszélések, 1996)
• A sötét árnya (elbeszélések, 1997)
• A tűz közepéből (2001)
• Az angyal álma (dráma, 2002)
• Táncoló lavina avagy 33 rácsodálkozás (2006)

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• KI KICSODA
• A magyar irodalom története
• Kortárs magyar írók