Grossman–Stiglitz-paradoxon
A Grossman–Stiglitz-paradoxon egy paradoxon, amelyet Sanford J. Grossman és Joseph Stiglitz írt le az American Economic Review-ban 1980-ban megjelent közös publikációjukban.[1] Eszerint az információs szempontból tökéletesen hatékony piacok létezése lehetetlen, mivel ha az árak tökéletesen tükrözik a rendelkezésre álló információkat, akkor haszontalan az pénzügyi eszközökről való információ gyűjtése, ebben az esetben pedig nincs értelme a tőzsdei kereskedésnek, aminek a piac hatékonyságát fent kellene tartania.[2]
Megfogalmazása a klasszikus elmélet keretében szerkesztés
Az elmélet felismeri, hogy a befektetők racionálisan nem viselik az információgyűjtés költségeit, hacsak nem számíthatnak rá, hogy magasabb hozamot várhatnak, mint ha egyszerűen elfogadják a piaci árakat. Ezenkívül a modern közgazdaságtan felismeri, hogy amikor a belső értéket nehéz meghatározni, mint például a részvények esetében, vagy ha vannak kereskedési költségek, akkor még több lehetőség van az árnak az értéktől való eltérésére.[3]
Ebből következően az indexalapokat vagy ETF-eket vásárló befektetők a pénzügyi tanácsadók szolgáltatásaiért fizető befektetők rovására profitálnak, akár közvetlenül, akár közvetve az aktívan kezelt alapok megvásárlása révén.[4]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Grossman (1980. június 1.). „On the Impossibility of Informationally Efficient Markets”. American Economic Review 70 (3), 393–408. o.
- ↑ Lo, Andrew.szerk.: Blume: Efficient market hypothesis, The New Palgrave: A Dictionary of Economics, 2nd, Palgrave McMillan (2007)
- ↑ CFA Program Curriculum - 2017 - Level II. CFA Institute, 6–7. o. (2017). ISBN 978-1-942471-76-9
- ↑ Levine. „Good Investors Make Investing Harder”, Bloomberg News, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Grossman-Stiglitz Paradox című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.