Gustav Lorinser
osztrák botanikus, orvosdoktor és főgimnáziumi tanár
Gustav Lorinser (Mimoň, (Csehország), 1811. augusztus 28. – Bécs, 1863. május 20.) osztrák botanikus, orvosdoktor és főgimnáziumi tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „G. Lorinser”.
Gustav Lorinser | |
Született | 1811. augusztus 28.[1] Mimoň[2] |
Elhunyt | 1863. május 20. (51 évesen)[2][1] Bécs[1] |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Lorinser témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésÉdesapja Ignaz Lorinser orvos, édesanyja Magdalena Schors. 1838-ban a prágai egyetemen nyert orvosi oklevelet. 1850-ben a chebi gimnáziumban a természetrajz tanárának nevezték ki; 1852-ben ugyanazon tanszékre a pozsonyi állami gimnáziumhoz helyezték át; 1861-ben rendelkezési állapotba helyezték.
Cikke a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium Programmjában (1854. és 1856. Die Marmaroser Diamanten).
Munkái
szerkesztés- Dissertatio ... medico-botanica sistens conspectum Stachyopteri... quam publicae disquisitioni submittit. Pragae, 1838
- Bemerkungen über die Art und Weise, Pflanzen für's Herbar zu trocknen. Pressburg, 1854
- Botanisches Excursionsbuch für die deutsch-österreichischen Kronländer und das angrenzende Gebiet. Wien, 1854