Gyömbér (növénynemzetség)

növénynemzetség

A gyömbér (Zingiber) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjának névadó nemzetsége. Fajai fűszerként, gyógyszerként használt gyöktörzséről ismertek. Ezek közül is legelterjedtebb a közönséges gyömbér (Zingiber officinale).

Gyömbér
Közönséges gyömbér (Zingiber officinale)
Közönséges gyömbér (Zingiber officinale)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Gyömbérvirágúak (Zingiberales)
Család: Gyömbérfélék (Zingiberaceae)
Alcsalád: Zingiberoideae
Nemzetség-
csoport
:
Zingibereae
Nemzetség: Zingiber
Mill., 1754
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyömbér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömbér témájú kategóriát.

Fekete gyömbér (Zingiber malaysianum)
Zingiber mioga
Zingiber spectabile
Zingiber zerumbet

Előfordulás

szerkesztés

Délkelet-Ázsiában őshonos növények, főként Thaiföldön, Kínában, az Indiai szubkontinensen, és Új-Guineában gyakori.[1][2]

Felhasználása

szerkesztés

Évente csaknem másfél millió tonna gyömbért fogyasztanak világszerte, a legtöbbet Délkelet-Ázsiában és Indiában. A gyömbér a szusi egyik kiegészítője a waszabi és a daikon (jégcsapretek) mellett. Évszázadok óta ízesítenek vele süteményeket, mézeskalácsot, kekszeket, s készül gyömbérsör is. A gyömbér íze egyszerre kesernyés, csípős, édeskés, frissítő, fűszeres. A főtt gyömbér sokkal enyhébb ízű, mint a nyers. A gyömbérrel jól harmonizáló borok például a fűszeres tramini vagy a (száraz vagy édes) muskotályok.[3]

Külömböző gyömbérfajtáknak különböző részeit használják fel a gasztronómiában, például a Japán gyömbért (Zingiber mioga) kifejezetten a virágáért és száráért termesztik. A közönséges gyömbért rizómáját kandírozni, szárítani vagy őrölni szokták.

  1. Növények általános információ adatbázisa (angol). (Hozzáférés: 2023. június 29.)
  2. Kína őshonos növényei (angol). (Hozzáférés: 2023. június 29.)
  3. Gyömbér - Egy csábító rendkívüli vonzerővel. In: François Chartier: Az ízek harmóniája. Ételek és borok párosításának művészete és tudománya. Alinea Kiadó, 2011. 141-148. o.