Győrfi István (unitárius lelkész)
Győrfi István, néha Györfi István (Homoródszentmárton, 1887. augusztus 19. – Budapest, 1973. december 22.) erdélyi magyar unitárius lelkész, teológiai tanár.
Életútja szerkesztés
Szászvárosban és Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait, majd felvették a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémiára, és rendes hallgatója volt a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történelemtudományi karának is.
A jeles papi szigorlat után ösztöndíjasként az Oxfordban székelő Manchester College-ban tanult 1911/12-ben. Útjáról, tapasztalatairól, benyomásairól naplót[1] vezetett. Különösen Joseph Estlin Carpenter (1844–1927) vallástörténész és filozófus előadásai voltak rá nagy hatással. Mivel Győrfi István kiválóan beszélt héber és arámi nyelven, Bencze Márton[2] ny. püspök visszaemlékezése szerint „nyitva állott előtte az út arra, hogy egy angliai kutatócsoport tagjaként néhány évet Palesztinában, Jézus születésének és munkásságának a színhelyén töltsön”. Egyháza hívó szavára azonban hazatért. 1912. szeptember 15-től, beiktatásától a kolozsvári egyházközség egyik kiváló lelkésze lett, és 1915-től a Teológiai Akadémia újonnan felállított negyedik tanszékének a tanára.
A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. augusztus 29-én Ferencz József püspök Győrfi Istvánt 27 lelkésztársával együtt pappá szentelte, és átadta papi diplomájukat.[3]
1918 karácsonyán, az I. világháború végén, a magyar protestáns egyházak delegációt küldtek Hollandiába. A delegáció és az unitárius küldöttek dr. Boros György[4] hívására[5][6] Hágába utaztak,[7] hogy a békekötéskor a protestánsok támogatását kérjék,[8] ahonnan Győrfi István nem tért vissza Erdélybe, hanem 1919-ben Budapesten telepedett le, és világi pályán dolgozott. 1929-től a Budapesti Unitárius Egyházközség presbitere és a vallásoktatási bizottság világi elnöke volt. 1947-től fejtette ki lelkipásztori tevékenységét nyugalomba vonulásáig.
Bencze Márton szerint „szívesen hallgatott, közkedvelt szónoka volt budapesti templomaink szószékeinek, és szórványgyülekezetekben is szolgált, de szívesen vették vidéki gyülekezeteink is látogatásait és szolgálatait”. Emlékezetes ifjúsági istentiszteleteinek, hittanóráinak köszönhetően a legtöbben „Pista bácsiként” emlegették. Kitűnő szónok volt, melyhez kellemes énekhang párosult. Átizzott mondanivalóin a meggyőződés ereje, a tiszta gondolat fénye. 1967-ben az önálló magyarországi püspökség előkészítése során létrehozott Budapesti Unitárius Teológiai Intézet igazgatójává nevezték ki.
Munkássága szerkesztés
A vallásbölcsészet és neveléstan rendes tanára, okleveles pap, egyházi tanácsos, az akadémia igazgatóságának jegyzője, az akadémia könyvtárának és méhesének felügyelője és az önképzőkör védnöke, a Méhészeti Közlöny szerkesztője,[9] az Unitárius Közlöny főmunkatársa.
Írásai, tanulmányai szerkesztés
- Az ember templomi beszélgetései (Kolozsvár, é. n.).[10] - Prédikációs kötet, erőteljes hangsúlyt kapott benne az ember felelőssége s a háborúellenes magatartás kialakításának szükségessége.
A Keresztény Magvetőben közölt írásokból szerkesztés
- Győrfi István (1913. szeptember–október). „Babylon befolyása a héberek ős vallására”. Keresztény Magvető 48 (5), 284–302. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1913. november–december). „A kereszténység erkölcsi szupremáciája”. Keresztény Magvető 48 (6), 340–346. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1916. január–február). „A kultura és a háború”. Keresztény Magvető 51 (1), 5–19. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
Az Unitárius Közlönyben közölt írásokból szerkesztés
- Győrfi István (1912. június). „Mit értünk a kereszténység alatt?”. Unitárius Közlöny 25 (6), 118–121. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1915. február). „Munkatárs”. Unitárius Közlöny 28 (2), 22–24. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1915. augusztus). „Világháború”. Unitárius Közlöny 28 (8), 131–133. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
Az Unitárius Életben közölt írásokból szerkesztés
- Győrfi István (1961. április). „Bibliánk mai szemmel”. Unitárius Élet 15 (4), 3–4. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1961. május). „Bibliánk mai szemmel”. Unitárius Élet 15 (5), 3. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
- Győrfi István (1961. október). „Az ember: Isten teremtménye”. Unitárius Élet 15 (10), 2. o. (Hozzáférés: 2023. június 25.)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://1drv.ms/b/s!AkJzT7wFD8__gt1-VGgKsL4mwbzjng?e=mvBnLw
- ↑ Bencze Márton
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/UNITARIUS_jegyzokonyvek_17/?pg=34&layout=s&query=gy%C5%91rfi
- ↑ https://tudastar.unitarius.org/pantheon/pantheon/borosgyorgy.htm
- ↑ Napló 43.o.
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/UNITARIUS_jegyzokonyvek_20/?pg=36&layout=s&query=Rem%C3%A9nyked%C5%91%20l%C3%A9lekkel
- ↑ https://mjaalders.nl/wp-content/uploads/2021/07/Dutch-churches.pdf
- ↑ https://reformatusszemle.ro/en/article/2018/111-2/203-219
- ↑ Méhészeti Útmutató 1917, szerkeszti Győrfi István
- ↑ https://tudastar.unitarius.org/1926-1950/GyorfiIstvan-Az-ember/default.htm
Források szerkesztés
- Koppándi Botond: Az unitárius homiletika irodalma 1861–1918 között. 113. o.
- Bencze Márton Unitárius Élet, 1974. január. 9. o.
További információk szerkesztés
- Kovács Sándor: Az unitárius egyházi irodalom, avagy kísérlet annak összefoglalására. Keresztény Magvető, 2003. 1–2. sz. 37. o.
- Dr. Boros György naplója Kovács Sándor – Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926–1941. Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)