A gyűrődés a kőzetrétegek képlékeny (plasztikus) deformációjával járó, oldalirányú nyomás hatására végbemenő szerkezeti mozgás. A vetődés mellett - amely törésvonalak mentén történő rideg deformáció - a hegységképződés egyik típusa (ld. gyűrthegységek).[1]

JellemzőkSzerkesztés

 
A redő részei

RedőSzerkesztés

Az oldalirányú nyomás hatására kialakult struktúra, a gyűrődés alapformája.

Részei[2]Szerkesztés

  • Antiklinális

A redő pozitív formája, az ún. redőboltozat.

  • Szinklinális

A redő negatív formája, az ún. redőteknő.

  • Redőszárny

A redőben futó, ellentétes dőlésű kőzetrétegek.

  • Redőtengely

A redőszárnyak egy vonal mentén találkoznak, ez a redő tengelye. A redőboltozatnak és a redőteknőnek is van egy tengelye. Az ezen keresztül haladó sík a redőtengely síkja, amely lényegében két félre osztja a redőt.

  • Amplitúdó

A hullámokhoz hasonlóan a gyűrt formáknak is van egy amplitúdójuk, amely egész egyszerűen a redő legfelső és legalsó rétegének a távolságát jelenti.

  • Hullámhossz

A redő hullámhossza két szomszédos antiklinális redőtengelyének a távolságával egyezik meg.

Típusai[3]Szerkesztés

 
Redőtípusok

Az oldalirányú nyomás függvényében változhat a redő szerkezete. A redőtengely síkjának a helyzete alapján többféle redőtípust különböztethetünk meg.

  • Álló redő

A redőtengely síkja a vízszintesre nagyjából merőleges (90°), vagyis azzal derékszöget zár be. Az állóredőt másnéven szimmetrikus redőnek is nevezik.

  • Ferde redő

A redőtengely síkja a vízszintessel 90°-nál kisebb, de 45°-nál nagyobb szöget zár be, ezáltal a két redőszárny még ellentétes irányba dől.

  • Fekvő redő

Az átbukás továbbfejlődésével a redőtengely síkja vízszintes vagy ahhoz közeli helyzetbe kerül, így fekvő redő alakul ki.

  • Áttolt redő

A redőtengely síkja a vízszintessel 45°-nál kisebb szöget zár be, és a két redőszárny azonos dőlési irányt mutat.

  • Takaróredő

A redők a gyűrődés során akár több tíz kilométerre is eltolódhatnak, a redőszárnyak viszont elszakadhatnak az alsóbb rétegektől, így egy ún. áttolódási sík mentén takarós szerkezet képződik. A takaróredőben az egyes kőzetrétegek kora eltérést mutat, hiszen áttolódva fiatalabb rétegeket is befedhet.

ForrásokSzerkesztés

  1. Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1992. 71. old. 
  2. Gábris Gyula (szerk.): Általános természetfölrajz II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2013. 46. old. 
  3. Képlékeny deformációs elemek. In: Hartai Éva (2011): Geológia. Miskolc. k. n.. (Hozzáférés: 2021. május 27.)