Gyűrődés
A gyűrődés a kőzetrétegek képlékeny (plasztikus) deformációjával járó, oldalirányú nyomás hatására végbemenő szerkezeti mozgás. A vetődés mellett - amely törésvonalak mentén történő rideg deformáció - a hegységképződés egyik típusa (ld. gyűrthegységek).[1]
Jellemzők szerkesztés
Redő szerkesztés
Az oldalirányú nyomás hatására kialakult struktúra, a gyűrődés alapformája.
Részei[2] szerkesztés
- Antiklinális
A redő pozitív formája, az ún. redőboltozat.
- Szinklinális
A redő negatív formája, az ún. redőteknő.
- Redőszárny
A redőben futó, ellentétes dőlésű kőzetrétegek.
- Redőtengely
A redőszárnyak egy vonal mentén találkoznak, ez a redő tengelye. A redőboltozatnak és a redőteknőnek is van egy tengelye. Az ezen keresztül haladó sík a redőtengely síkja, amely lényegében két félre osztja a redőt.
- Amplitúdó
A hullámokhoz hasonlóan a gyűrt formáknak is van egy amplitúdójuk, amely egész egyszerűen a redő legfelső és legalsó rétegének a távolságát jelenti.
- Hullámhossz
A redő hullámhossza két szomszédos antiklinális redőtengelyének a távolságával egyezik meg.
Típusai[3] szerkesztés
Az oldalirányú nyomás függvényében változhat a redő szerkezete. A redőtengely síkjának a helyzete alapján többféle redőtípust különböztethetünk meg.
- Álló redő
A redőtengely síkja a vízszintesre nagyjából merőleges (90°), vagyis azzal derékszöget zár be. Az állóredőt más néven szimmetrikus redőnek is nevezik.
- Ferde redő
A redőtengely síkja a vízszintessel 90°-nál kisebb, de 45°-nál nagyobb szöget zár be, ezáltal a két redőszárny még ellentétes irányba dől.
- Fekvő redő
Az átbukás továbbfejlődésével a redőtengely síkja vízszintes vagy ahhoz közeli helyzetbe kerül, így fekvő redő alakul ki.
- Áttolt redő
A redőtengely síkja a vízszintessel 45°-nál kisebb szöget zár be, és a két redőszárny azonos dőlési irányt mutat.
- Takaróredő
A redők a gyűrődés során akár több tíz kilométerre is eltolódhatnak, a redőszárnyak viszont elszakadhatnak az alsóbb rétegektől, így egy ún. áttolódási sík mentén takarós szerkezet képződik. A takaróredőben az egyes kőzetrétegek kora eltérést mutat, hiszen áttolódva fiatalabb rétegeket is befedhet.
Források szerkesztés
- ↑ Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1992. 71. old.
- ↑ Gábris Gyula (szerk.): Általános természetfölrajz II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2013. 46. old.
- ↑ Képlékeny deformációs elemek. In: Hartai Éva (2011): Geológia. Miskolc. k. n.. (Hozzáférés: 2021. május 27.)[halott link]