Gyűrűs kocka
Gyűrűs kocka névvel illetik a gráfelméletben azokat az irányítatlan gráfokat, amik úgy keletkeznek, hogy hiperkockagráf csúcsait cserélik le körgráfokra. Először Preparata és Vuillemin vezették be a fogalmat hálózati topológiaként a párhuzamos algoritmusok vizsgálatakor.[1][2]
Gyűrűs kocka | |
A harmadrendű gyűrűs kocka megegyezik a csonkított kocka élgráfjával | |
Csúcsok száma | n2n |
Élek száma | 2n-13n |
Átmérő | |
Jelölés | CCCn |
Definíció
szerkesztésAz n-ed rendű gyűrűs kocka egy n2n csúcsú G=(V,E) gráf, melynek csúcshalmaza
és minden ( v , k ) csúcsnak három szomszédja van:
- ( v , k + 1 ) (mod n)
- ( v , k - 1 ) (mod n)
- ( v + ek , k )
ahol e1, e2, …, en a kanonikus bázis a vektortérben.
Az n-ed rendű gyűrűs kockára a CCCn jelölést szokták használni, ami az angol cube-connected cycles elnevezés rövidítése.
Tulajdonságok
szerkesztésA definíció következménye, hogy a gyűrűs kockák 3-regulárisak, sőt csúcstranzitívak is.
Friš és Havel bizonyították, hogy az n-ed rendű gyűrűs kocka átmérője minden n≥4 esetben .[3]
A keresztezési szám (1+o(1))4n/20.[4]
Bizonyították azt is, hogy a gyűrűs kocka Cayley-gráfként is generálható.[5] [6]
Alkalmazások
szerkesztésA gyűrűs kockákat Preparata és Vuillemin alkalmazta hálózati topológiaként egy párhuzamos számítógép processzorainak összekapcsolására. Ebben az alkalmazásban a gyűrűs kockák rendelkeznek a hiperkockák előnyös tulajdonságaival, továbbá fokszámuk n-től független konstans, minden processzornak csak három másikhoz kell kapcsolódnia. Megmutatták, hogy ez a topológia optimális area × time² bonyolultsággal rendelkezik sok párhuzamos programozási feladat esetében.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Preparata, Franco P. & Vuillemin, Jean (1981), "The cube-connected cycles: a versatile network for parallel computation", Communications of the ACM 24 (5): 300–309, DOI 10.1145/358645.358660
- ↑ Angol-magyar informatikai szótár. tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Friš, Ivan; Havel, Ivan & Liebl, Petr (1997), "The diameter of the cube-connected cycles", Information Processing Letters 61 (3): 157–160, DOI 10.1016/S0020-0190(97)00013-6
- ↑ Sýkora, Ondrej & Vrťo, Imrich (1993), "On crossing numbers of hypercubes and cube connected cycles", BIT Numerical Mathematics 33 (2): 232–237, DOI 10.1007/BF01989746
- ↑ Akers, Sheldon B. & Krishnamurthy, Balakrishnan (1989), "A group-theoretic model for symmetric interconnection networks", IEEE Transactions on Computers 38 (4): 555–566, DOI 10.1109/12.21148
- ↑ Annexstein, Fred; Baumslag, Marc & Rosenberg, Arnold L. (1990), "Group action graphs and parallel architectures", SIAM Journal on Computing 19 (3): 544–569, DOI 10.1137/0219037