Főmenü megnyitása


A Hölgy szegfűvel Rembrandt 1665 körül alkotott híres műve, amely a Férfi nagyítóval c. képpel együtt egy házaspárt ábrázol. A festmények a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban találhatóak.

Hölgy szegfűvel (Woman with a Pink)
Woman with a Pink.JPG
MűvészRembrandt (1655 körül)
Típus olaj, vászon
Műfaj arckép
Magasság92,4 cm
Szélesség74,6 cm
Múzeum Metropolitan Művészeti Múzeum
Gyűjtemény Metropolitan Művészeti Múzeum
Település New York
Katalógusszám
  • 869 (Rembrandt catalogue raisonné, 1914)
  • 418 (Rembrandt catalog raisonné, 1968)
  • 311b (A Corpus of Rembrandt Paintings VI)
  • 401 (Rembrandt catalog raisonné, 1935)
  • 249 (Rembrandt catalog raisonné, 1986)
  • 483 (Rembrandt catalog raisonné, 1908)
  • 159 (Dutch Paintings in The Metropolitan Museum of Art. Volume I and II)
  • 154 (Illustrated catalogue of 300 paintings by old masters of the Dutch, Flemish, Italian, French and English schools)
Anyag

A művész idős korában alkotta ezt a páros portrét, és mint ekkoriban keletkezett más portréi esetében, a művészettörténészek itt sem tudták azonosítani a szereplőket. Ismeretes ugyanakkor 1651-ből egyik korábbi tanítványának, Jan Victorsnak két vászna ugyanerről a párról, jó tíz évvel fiatalabb korukból. A vörös és barna színek gazdag változatossága, a lendületes ecsetkezelés, a vastag impasto (festékréteg) Rembrandt késői munkáinak meghatározó jellegzetességei.

Férfi nagyítóval

Az ábrázolásmód intimitása nagyon valószínűvé teszi, hogy a festő személyes ismerőseit, barátait, és nem egyszerű megrendelőket örökített meg ezeken a képeken. Rembrandt ennek a korszakának minden erényét megtalálhatjuk itt, ugyanakkor keveset azokból a hibáiból, amelyek néha irritálják a művészettörténészeket. Különösen érvényes ez az asszony ábrázolására. A szokásos megoldástól eltérően, amikor az elmosódó háttérből csak az arc vonásai emelkednek ki, itt a kézben tartott virágra külön fény és figyelem esik. A virág tartása olyan óvatos, megvilágítása olyan hangsúlyos, mintha egy értékes ékszerről lenne szó. A kép röntgen-vizsgálata egy gyermek fejét mutatta ki a vászon ezen helyén, az asszony bal karján. Következtetések szerint a család még a kép elkészülte előtt elveszthette a gyermeket, Rembrandt ezért festette át. A fényesen megvilágított szegfű, amely a házasság, tartós szerelem jelképe is ebben a korban, itt az élet rövidségére is utalhat.

A férj ábrázolása is személyes, mondhatni szentimentális, de végül ennek veszélyét Rembrandt a reális arcvonásokkal kerüli el. A kezében tartott nagyító a textíliák minőségének ellenőrzésére szolgáló eszköz volt a korban, tehát a férfi valószínűleg textilkereskedő volt.

A művész modelljeit ezúttal is – Tizianóhoz hasonlóan – képzeletbeli ruházatban ábrázolja, nem pedig a kor valamely divatos öltözékében.

  • A kép Benjamin Altman hagyatékából került a múzeumba 1913-ban.
  • A női kép méretei: 92,4×74,6 cm, a férfiképmásé 91,4×74,3 cm.

ForrásSzerkesztés

  • Metropolitan Museum of Art, New York
  • Christopher Wright: Rembrandt. Citadelles @ Mazenot, Paris, 2000