A hamvas dalnok (Epthianura albifrons) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a mézevőfélék (Meliphagidae) tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Hamvas dalnok
Epthianura albifrons.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Nem: Epthianura
Faj: E. albifrons
Tudományos név
Epthianura albifrons
(Jardine & Selby, 1828)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hamvas dalnok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas dalnok témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt William Jardine és Prideaux John Selby írták le 1828-ban, az Acanthiza nembe Acanthiza albifrons néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Ausztrália déli részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, füves puszták és szavannák, tengerpartok, mocsarak és tavak környékén, valamint szántóföldek és legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 11-13 centiméter, testtömege 11–17 gramm.[3] Az arca fehér, mellét és a hasát egy jellegzetes fekete csík választja el. A tojó tollazata is hasonló, de a mellén áthaladó csík inkább barnás, mintsem fekete, mint a hímnél.

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Főleg rovarokkal, bogarakkal, legyekkel, hangyákkal és méhekkel táplálkozik.[3] Egy helyen mintegy 20 madár is összegyűlhet táplálék után kutatva.

SzaporodásaSzerkesztés

A fészkek amelyek 5 méter távolságra találhatók egymástól, gyenge telepeket is alkothatnak. Szaporodási időszaka augusztustól januárig tart. A fészkében 2-3 tojás található, melyet 14 napig költ. A kikelés után a fiókák még két hetet töltenek a fészekben. A fiókák nevelésében egyaránt részt vesz mindkét szülő.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. október 20.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés